(1959–) magyar könyvtáros, művelődés-történész, informatikus, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Kokas Károly (Csorna, 1959. január 30. – ) könyvtáros, történész, címzetes egyetemi docens, könyvtári szakinformatikus, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese (2004-2024).
| Kokas Károly | |
 | |
| 2018-ban | |
| Született | 1959. január 30. (65 éves) Csorna, Magyarország |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tóth Margit |
| Gyermekei | Kokas Dávid |
| Szülei | Kiss Terézia, Kokas Károly |
| Foglalkozása | könyvtáros, történész, címzetes egyetemi docens, könyvtári szakinformatikus |
| Iskolái | Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (1973-1977)
József Attila Tudományegyetem (1978-1983, 1985) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1986-1989) |
| Kitüntetései | Lásd a Díjak, elismerések szakaszban. |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Már az 1990-es években, azaz hazánkban az elsők között ismerte fel a számítógépek és az internet széleskörű alkalmazásának fontosságát és ennek használatára ösztönözte a könyvtárakat, könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtárak modernizációját átfogó oktatási, valamint tankönyvszerzői tevékenységével is támogatta. Országos könyvtárszakmai és informatikai szervezetek nélkülözhetetlen szereplőjeként is ismeretes. Részese volt az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program beindulásának, majd közel két évtizeden át tagja volt az EISZ Bizottságnak. 1992 óta a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) aktív résztvevője, 1998 óta az NIIF Műszaki Tanács tagja. 1996-tól a Networkshop szervezőbizottságának tagja, 2014-től a Hungarnet egyesület elnökségi tagja. Részt vett a MEK elindításában,[1] valamint a könyvtári digitalizációs folyamatok és technológiák elterjesztésében. Az open science[2] és a digitális bölcsészet hazai meghonosításában[3] is katalizátorként működött.
Vezető szerepet vállalt a rendkívül magas színvonalú szegedi egyetemi könyvtár épülete és a benne működő szolgáltatási központ megteremtésében. Tanácsadóként számos más hazai könyvtár megújulásában és modernizációjában vett részt, szervezői munkája kiterjedt a magyar könyvtáros szakma minden területére, sőt a határainkon túlra is.
Kokas Károly édesanyja Kiss Terézia, édesapja, aki dunántúli vendéglátós családból származott, Kokas Károly a Győri Közúti Igazgatóság művezető autószerelője volt. A szülők két gyermeket neveltek fel Kónyban. Középiskolai tanulmányait 1973-1977 között a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, ott is érettségizett. Már diákként is különféle versenyeken mérette meg magát, például magyar irodalom OKTV-n kiválóan szerepelt.[4] Egykori alma matere nagyban meghatározta későbbi értékrendjét, világlátását, valamint meghatározó élmény volt számára, hogy már diákként gyakorolhatta a könyvtárosi teendőket a Főapátsági Könyvtárban.
Egyetemi tanulmányait 1978-1983 között Szegeden, a JATE BTK-n végezte el. Magyar és történelem bölcsész és tanár szakjai mellett régi magyar irodalmi és irodalomelméleti specializációkat is teljesített. 1985-ben ugyanitt szerzett régi magyar irodalom és irodalomelméletből doktorátust. Ezt követően 1986-1989 között az ELTE BTK-n könyvtári szakinformatikusként végzett.
Az egyetemen aktív diákéletet élt: javaslatokat fogalmazott meg a korabeli egyetemi oktatás korszerűsítésére vonatkozóan, gyakran publikált az egyetemi hallgatói lapokba,[5] másodéves korában diákdékánnak is megválasztották.[6] Ennek emlékét még évtizedekkel később is őrizte a szegedi Ady téren a sportpálya kerítésén a “Kokas dékán” felirat. A felirat és a kerítés helyén 2004-ben felépült az új egyetemi könyvtár,[7] amelynek később újabb évtizedekig Kokas Károly meghatározó alakja volt.
Rendkívül széles érdeklődési körébe az irodalom, a történelem, a hadtörténet mellett a fényképezés, a blog- és a szépírói tevékenység, valamint a gasztronómia is beletartozik. Felesége Tóth Margit középiskolai tanár, gyermekük: Kokas Dávid.
A szegedi egyetemi könyvtár lett az első munkahelye, ahol még hallgatóként, ötödéves egyetemi tanulmányai mellett helyezkedett el. Kezdetben az egyetemen zajló művelődéstörténeti és könyvtártörténeti egyetemi kutatásokba kapcsolódott be Keserű Bálint, Balázs Mihály, Ötvös Péter, Szajbély Mihály, Font Zsuzsa, Keveházi Katalin és Monok István mellett. Reformkori irodalomtörténetet egészen 1994-ig oktatott a JATE BTK-n.
Mindemellett meghatározó, sőt kezdeményező szerepe volt abban, hogy a könyvtár már a nyolcvanas években komolyan foglalkozott a számítógépek könyvtári alkalmazásával.[8] Kokas Károly innentől a könyvtári automatizálás egyik úttörőjének számított. 1984-ben a szegedi egyetemi könyvtár benyújtotta pályázatát az Országos Könyvtári Tanácshoz: egy komplex könyvtárgépesítési rendszer modelljét készítették el a Somogyi Könyvtárral és a Kalmár László Kibernetikai Laboratóriummal közösen.[9] E pályázat az országban elsőként tartalmazta egy a tudományos könyvtár tevékenységének egészét átfogó gépesítési rendszer tervezetét, s egyben alapot jelentett volna egy a későbbiekben országos adatbázis/ok/hoz kapcsolódó könyvtárközi adatbázis kialakításához.[10] A tervet akkor elutasították, de később szinte teljes egészében megvalósult.
1991-ben a JATE Központi Könyvtára volt az első, amely online elérhető katalógust hozott létre Magyarországon.[11] 1992-ben az olvasók már nyilvános számítógépes terminálokon kereshették a könyveket, a könyvtárosok pedig számos külföldi könyvtár állományához is hozzáférhettek.[12] Ekkoriban Kokas Károly az Olvasószolgálati Osztály vezetőjeként (1990-2004) tevékenykedett, 1996-ban főtanácsosi kinevezést is kapott.
Bakonyi Gézával és Drótos Lászlóval közösen 1994-ben írták meg – egy 1992-es tanfolyami jegyzet[13] újragondolásaként – a Navigáció a hálózaton[14] című könyvet. Ez volt az első magyar nyelvű könyv, ami az internethasználatról könyvtári kontextusban, a hálózat tartalmairól is szólt és a "hálózati navigációt" azaz az eligazodást volt hivatott segíteni.[15] Egy évvel később, 1995-ben indult el a JATE Bölcsészettudományi Karán az informatikus könyvtárosok képzése. Innentől kezdve harminc éven át oktatta a könyvtári informatikát a hallgatóknak. Az 1990-es években számos informatikai- és könyvtárszakmai pályázat elkészítésében vett részt, később pedig pályázatokat elbíráló szakértői bizottság tagja is volt. Országos kutatási programokban vett részt, többek között: a régi magyar olvasmányok virtuális könyvtára (NIIF, 1999–2000), Bibliotheca Eruditionis (OM, IKTA 2000-2002),[16] NIIF SZEZÁM (2000-2004, projektvezető),[17] NEKIFUT (2009-2013, szakértő)[18] projektek esetében.
Főigazgató-helyettesi kinevezése a könyvtár költözésével egy időben jött el. Mader Béla és Bakonyi Géza mellett a József Attila Tanulmányi és Információs Központ megtervezésében is kulcsfontosságú szerepe volt.[19] Az új épületben még több informatikai megoldás alkalmazására nyílt lehetőség.[20] Kokas Károly irányítása mellett 2009-ben hívták életre a Contenta nevű repozitóriumrendszert, amibe gyors ütemben kerültek be a digitális és a helyeben digitalizált tartalmak. 2023-ra már elérték az 5 millió oldalt, amivel a hazai közgyűjtemények között az SZTE Klebelsberg Könyvtár első helyen áll a saját tartalmak digitalizálásában és azok közzétételében.
Kokas Károly 1989 óta aktív internetfelhasználó,[21] továbbá 2006 óta elkötelezett wikipédista. Emellett a webarchiválás egyik legaktívabb szorgalmazója.[22] 2008-ban címzetes egyetemi docenssé nevezték ki az SZTE BTK-n (könyvtári informatika, kulturális antropológia tudományterületen). A 2017-ben indult Digitális Bölcsészet című e-folyóirat egyik alapítója és a szerkesztőbizottságának tagja.
Mintegy 180 publikációt írt, amelyek főleg könyvtári informatikai témában, de digitális bölcsészeti, illetve kisebb részben irodalom, történelem, művelődéstörténet, filozófia témákban születtek. A tanulmányok mellett tucatnyi monográfia, könyv, tankönyv, középiskolai tankönyv, jegyzet - részben társszerzőségben - fűződik a nevéhez. A teljes publikációs listát lásd az MTMT-ben.
Rövidebb utak: Konstanz, Zürich, Karlsruhe, Halle, London, Cambridge, Párizs, Lyon, Tel-Aviv, Leiden, Sepsiszentgyörgy, Helsinki, Oulu, Kolozsvár, Zágráb, Reykjavik, Akureyri, Oslo
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
