A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket a rájuk jellemző csettintő hangok(wd)[1] alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.[2][3]
A 21. század elején a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikában a khoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.
Az egyik ilyen csettintő nyelvet, a ǃKung nyelvet beszélő Nǃxaut a nagyközönség a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban.
Rokonság és elterjedés
E nyelvek rokonságára a történeti-összehasonlító nyelvészet nem tudott a rokonságot alátámasztó bizonyítékokkal szolgálni. A csoportosítás fő pillére csupán a hangzásbeli hasonlóságokon alapul, meglehetősen spekulatív módon.
A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namíbia és Botswana területére, valamint Kelet-Afrikai hasadékvölgy(wd) vidékére Tanzániában.[3]
E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtöbbjüknek nncs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszán nyelv a Namíbiában beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel.
Általános jellemzésük
A koiszan nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására lettek ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A Juǀ’hoanszi nyelv 30 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz.
A nyelvtan szempontjából a déli koiszan nyelvek lényegükben izolálók, tehát a szórend sokkal inkább kifejezi a nyelvtani információkat, mint a ragozás, a Tanzániában használt nyelvek ellenben rengeteg toldalékkal rendelkeznek.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Khoisan languages című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Barnard:(1988)„"Kinship, Language and Production: a Conjectural History of Khoisan Social Structure." In”. Africa: Journal of the International African Institute58(1), 29–50. o. DOI:10.2307/1159869. JSTOR1159869.
További információk
Christopher Ehret. 1986. "Proposals on Khoisan Reconstruction." In African Hunter-Gatherers (International Symposium), edited by Franz Rottland & Rainer Vossen, 105–130. Sprache und Geschichte in Afrika, special issue 7.1. Hamburg: Helmut Buske Verlag.
Greenberg, Joseph H. 1955. Studies in African Linguistic Classification. New Haven: Compass Publishing Company. (Reprints, with minor corrections, a series of eight articles published in the Southwestern Journal of Anthropology from 1949 to 1954.)
Greenberg, Joseph H. 1963. The Languages of Africa. (Heavily revised version of Greenberg 1955.) Bloomington: Indiana University Press. (From the same publisher: second, revised edition, 1966; third edition, 1970. All three editions simultaneously published at The Hague by Mouton Publishers)
Güldemann, Tom and Rainer Vossen. 2000. "Khoisan." In African Languages: An Introduction, edited by Bernd Heine and Derek Nurse, 99–122. Cambridge: Cambridge University Press.
(2001)„"Evidence for the Genetic Unity of Southern Khoesan." In”. Cornell Working Papers in Linguistics18, 225–245. o.
Honken, Henry. 1988. "Phonetic Correspondences among Khoisan Affricates." In New Perspectives on the Study of Khoisan, edited by Rainer Vossen, 47–65. Quellen zur Khoisan-Forschung 7. Hamburg: Helmut Buske Verlag, 1988.
Honken, Henry. 1998. "Types of sound correspondence patterns in Khoisan languages." In Language, Identity and Conceptualization among the Khoisan, edited by Mathias Schladt, 171–193. Quellen zur Khoisan-Forschung/Research in Khoisan studies 15. Köln: Rüdiger Köppe Verlag.
Köhler, O. 1971. "Die Khoe-sprachigen Buschmänner der Kalahari." In Forschungen zur allgemeinen und regionalen Geschichte (Festschrift Kurt Kayser), 373–411. Wiesbaden: F. Steiner.
Sands, Bonny. 1998. "Comparison and Classification of Khoisan languages." In Language History and Linguistic Description in Africa, edited by Ian Maddieson and Thomas J. Hinnebusch, 75–85. Trenton: Africa World Press.
Starostin, George. 2013. Languages of Africa: An attempt at a lexicostatistical classification. Volume I: Methodology. Khoesan Languages. Moscow.
Anthony Traill. 1986. "Do the Khoi have a place in the San? New data on Khoisan linguistic relationships." In African Hunter-gatherers (International Symposium), Franz Rottland and Rainer Vossen, 407–430. Sprache und Geschichte in Afrika, special issue 7.1. Hamburg: Helmut Buske Verlag.
Treis, Yvonne. 1998. "Names of Khoisan languages and Their Variants." In Language, Identity, and Conceptualization Among the Khoisan, edited by Matthias Schladt. Köln: Rüdiger Köppe, 463–503.
Vossen, Rainer. 1997. Die Khoe-Sprachen. Ein Beitrag zur Erforschung der Sprachgeschichte Afrikas. Köln: Rüdiger Köppe.
Vossen, Rainer. 2013. The Khoesan Languages. Oxon: Routledge.
Ernst Oswald Johannes Westphal 1971. "The Click Languages of Southern and Eastern Africa." In Current Trends in Linguistics, Volume 7: Linguistics in Sub-Saharan Africa, edited by T.A. Sebeok. Berlin: Mouton, 367–420.
Winter, J.C. 1981. "Die Khoisan-Familie." In Die Sprachen Afrikas, edited by Bernd Heine, Thilo C. Schadeberg, and Ekkehard Wolff. Hamburg: Helmut Buske, 329–374.
.jpg)
