Koháry Péter

Báró csábrági és szitnyai Koháry Péter (1564 – 1631) katona, diplomata.

II. Ferdinánd zálogba adja Csábrágot és Szitnyát Koháry Péternek (1622)

Koháry Péter
Született	1564[1] nem ismert
Elhunyt	1629 (64-65 évesen)[2][1]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Koháry István
Szülei	Koháry Imre
Foglalkozása	diplomata
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

II. Ferdinánd Csábrágot és Szitnyát örökadományba adja, 1629. március 10-én

Koháry Imre és ráhói és szuhai Jákóffy Katalin elsőszülött gyermeke. Kezdetben Hont vármegye jegyzője volt, de a tollat hamar felcserélte karddal. 1593-ban harcolt Szabadka és Fülek ostromában, 1594-ben pedig Esztergomnál. 1596-ban Pálffy Miklóssal együtt küzdött a mezőkeresztesi csatában (október 23–26.), ahonnan Pálffyval együtt csak nagy üggyel-bajjal tudtak megmenekülni. 1606-ban királyi biztosként része volt a bécsi béke megkötésében. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik a Prágában, Rudolf királynál lévő magyar koronát 1608-ban hazahozta II. Mátyás király megkoronázásához.

1613-ban királyi követként járt Bethlen Gábor fejedelemnél. Érdemei elismeréséül 1616. február 15-én II. Mátyás király bárói rangra emelte. Ezután 1619-ben Érsekújvár kapitányaként védte a várat Bethlen hadával szemben, végül is legénysége feladta a Gyarmat felől közeledő Széchy Györgynek és Rhédey Ferencnek. Így fogságba került, s előbb Kassára, majd Erdélybe vitték. Több ízben megpróbálták Bethlen pártjára csábítani, de ő tanúbizonyságát adta hűségének, ezzel mutatva példát örököseinek.

1621-ben a nikolsburgi béke hatására kiszabadult fogságából. Szabadságát visszanyerve engedélyt kapott arra, hogy állandóan 40 lovast és 60 gyalogost tarthasson maga mellett testőrségül. Ezután már mint Érsekújvár főkapitánya jeleskedett. Ebben a minőségében sikeresen harcolt a törökkel, és az erdélyi seregekkel is. II. Ferdinánd Koháryt a nemrégiben elhalálozott Cziráky Mózes helyett, 1627-ben királyi személynökké nevezte ki. II. Ferdinánd 1622-ben először zálogbirtokként, 1629-ben pedig örökös adományként Csábrág és Szitnya várával és uradalmával ajándékozta meg.^[3]

Családja

Első felesége Vethle Regina volt, akinek tőle négy gyermeke született:

• Koháry Katalin (?), aki báró trebosztói Révay András felesége lett.
• István (1616–1664) feleségei: 1. divékújfalusi Újfalussy Éva, 2. gróf gyarmati Balassa Judit
• Koháry Magdolna (?), aki öcsényi és vedrédi Baranyai Tamás felesége volt.
• Koháry Mária (?), fiatalon elhunyt.

Második felesége gróf gyarmati Balassa Borbála volt.

Jegyzetek

1. Koháry, Peter (BLKÖ)
2. 2017. október 9., Koháry, Peter, 12016
3. A Pallas nagy lexikona – Csábrág vára

Források

• Odescalchi Artúr 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 57-58.
• Komáromy András 1911: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz 1611–1616. Hadtörténelmi Közlemények 12/1, 77–109.
• A Pallas nagy lexikona – Koháry
• Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 1906