Kiss László (úszó)
(1940) magyar úszó, edző, szövetségi kapitány From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Kiss László (Budapest, 1940. december 14. –) magyar úszó, edző, 1999 és 2016 között az úszóválogatott szövetségi kapitánya.
Remove ads
Sportpályafutása
1954-ben kezdte el az úszást a Ferencvárosi TC együttesében, 1963-ban pedig a Budapest Honvéd versenyzője volt. Erős úszásneme a pillangóúszás volt, magyar bajnokságot nyert. Az 1960-as római olimpia résztvevője. 1963-ban 3., 1964-ben 2. helyezett volt a 200 m pillangóúszás magyar bajnokságán. 1965-ben, huszonöt éves korában visszavonult az aktív úszástól.
1963-ban, három hónappal később a klub vezetőedzőjévé nevezték ki. Emellett 1969-ben az öttusa-válogatott úszóedzője is lett. Eközben 1972-ben szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. Az öttusa-válogatottnál két év kihagyással 1983-ig dolgozott. Növendékei között több olimpiai, világ- és Európa-bajnok is volt (pl. Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly és Batházi István).
1983-ban mesteredzői címet szerzett. 1993-ban a Magyar Úszószövetség alelnökévé választották, majd ugyanebben az évben a női úszóválogatott edzője lett. 1999-ben a teljes úszóválogatott szövetségi kapitánya is lett. 1991 és 1999 között hat alkalommal az év legjobb edzőjévé választották. 2000-ben távozott a Bp. Spartacustól, és csak a szövetségi munkáira koncentrált.
Szövetségi kapitányi munkája alatt lett olimpiai bajnok Czene Attila, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Gyurta Dániel, és szerzett három ezüstérmet Cseh László. 2009-ben a százhalombattai városi uszodát róla nevezték el.[2]
2012-ben a Magyar Úszószövetség elnökségi tagja lett.[3] Ebben a minőségében újraválasztották 2015-ben.[4] 2013 januárjában újabb négy évre meghosszabbították kapitányi kinevezését,[5] de végül 2016. április 7-én lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről.[6]
Remove ads
Nemi erőszak
2016. április 5-én a privatkopo.hu internetes bűnügyi portál nyilvánosságra hozta,[7] hogy Kiss Lászlót 1961 júliusában sportklubja, az FTC kizárta soraiból, majd 1962 februárjában el is ítélte a bíróság, csoportosan elkövetett nemi erőszakban való részvétel miatt.[8] A bűncselekményt klubtársaival, Lantos Lászlóval és Várszegi Lajossal követte el 1961. július 4-én a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában egy 18 éves lánnyal szemben. A másodfokon eljáró bíróság Kisst jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Büntetéséből huszonegy hónapot töltött a nagyfai büntetés-végrehajtási intézetben, majd elnöki tanácsi kegyelemben részesült. „Megbűnhődtem azért, amiért elítéltek, aztán kaptam az élettől egy új lehetőséget, és én éltem vele" – nyilatkozta a Népszabadságnak az eset kapcsán Kiss László.[9] Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az ügy kapcsán felhívta a további információval rendelkezőket, hogy a NAIH eljárásának lezárultáig újabb részletek nyilvánosságra hozatalától tartózkodjanak.[10] A NAIH ezt követően Budapest Főváros Levéltárára 3 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki, mivel a Kiss László-ügy iratait egy kutató rendelkezésére bocsátotta.[11] A NAIH határozatát Budapest Főváros Levéltára bíróságon támadta meg, dr. Jóri András korábbi adatvédelmi biztos támogatásával. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletével a NAIH határozatát hatályon kívül helyezte.[12]
A lemondás után Kiss közleményt adott ki, amelyben büntetőügyéről úgy fogalmazott, hogy „1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés”, majd hangsúlyozta, hogy „az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követtem el”. Reagálva a kiszabott ítélet lejárta előtti szabadulása körüli anomáliákra Kiss leszögezte, „idő előtti szabadulásomat nem bármiféle beszervezésnek, hanem az 1963-as amnesztiarendeletnek köszönhettem, mely igaztalan büntetésemet enyhítette”.[13] Azonban Kiss László az 1963. szeptember 19–22. között rendezett magyar úszóbajnokságon már versenyzett, sőt érmet is nyert.
A Magyar Úszó Szövetség 1961-es határozatából kiderült, hogy nem Takáts Zsuzsanna volt Kiss László első áldozata, a sportolót már korábban is felfüggesztették egy hasonló ügy miatt, egy időre ki is zárták a válogatottból és az ország összes uszodájából csoportos nemi erőszakkísérlet miatt. Kiderült, hogy egy lányt csak egy úszómester határozottsága mentett meg Kisstől és társaitól, akik víz alatti közösülést ajánlottak a medencében, azonban az úszómester megjelenésének köszönhetően, ennél az esetnél elúsztak a lány közeléből.[14]
2016. május 6-án áldozata, Takáts Zsuzsanna, névvel, ügyvédei közreműködésével nyilatkozatban mesélt a bűncselekményről, és az ügy eltussolása érdekében a családját ért fenyegetésekről.[15] Ezt követően Takáts Zsuzsanna ügyvédje jelenlétében létrejött találkozón Kiss László, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke, valamint Hargitay András úszókapitány bocsánatot kértek a múltban történtek miatt, a bocsánatkérést Takáts Zsuzsanna elfogadta.[16][17]
Remove ads
Közéleti tevékenysége
2014 novemberében Százhalombatta alpolgármestere lett,[18] amely pozíciójáról 2016. április 7-én – a közvélemény nyomására, korábbi súlyos erőszakos bűncselekményben való részvétele miatt – lemondott.[19]
Konfliktusok személye körül
2016. január 7-én lemondott a szövetségi kapitányi tisztségéről, miután konfliktusba keveredett Hosszú Katinkával és férjével.[20] Január 10-én Gyárfás Tamás bejelentette Kiss visszajövetelét, aki elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnök támogatásának hatására gondolta meg magát.[21] 2016. április 7-én, miután 1961-es büntetőügye napvilágra került, a közvélemény nyomására és megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről.[6]
Remove ads
Elismerések
- Mesteredző (1983)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008)[22]
- Százhalombatta díszpolgára (2009) – Lemondott róla 2016-ban.[23]
- A Nemzeti Sportszövetség Életműdíja (2009)
- Az év magyar szövetségi kapitánya (2010)[24]
- Prima Primissima díj (sport kategória) (2011)
- A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2012)
- Az év magyar szövetségi kapitánya választás harmadik helyezettje (2012)
- A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[25]
Remove ads
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads