mennyiségű kisbolygót tartalmazó terület a Naprendszerben From Wikipedia, the free encyclopedia
A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a Nap körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csillagászok feltételezése szerint a bolygók a csillagok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy ütközve felaprózódhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, belőlük előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többi anyagot. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, amelynek eredménye az, hogy az égitest kisöpri a pályáját. Így keletkeznek általában a bolygók.
Ez a folyamat különböző ideig zajlik, nagyobb kozmikus karambolok hatására a létrejövő objektumok darabjai akár újra szét is szóródhatnak. Az is előfordulhat azonban, hogy egy sávban nagyon hosszú ideig nem képes egyik objektum sem kisöpörni a teljes pályát, például egy szomszédos pályán keringő, nagyon nagy tömegű objektum zavaró hatása miatt. Feltételezések szerint a kisbolygóöv is egy ilyen, nem kitakarított bolygópálya, melyet a Jupiter zavaró hatása gátolt meg a bolygóvá válásban.
Ma a kisbolygóöv külső és belső határát két kisbolygó-családdal szokták megadni. A belső tartományi zóna a Hungaria-típusú kisbolygók zónája, míg a külső zónának a Trójai kisbolygók számítanak. Az előbbiek 1,9 CsE, az utóbbiak 5,0 CsE távolságban keringenek. A Trójaiak többsége a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai környezetében végzik pályamozgásukat.
A kisbolygóöv legnagyobb égitestje a Ceres, mely, mivel jellemző rá a hidrosztatikai egyensúly, azaz saját gravitációja hatására gömb alakot vett fel, törpebolygó. Az övezet teljes tömegének mintegy negyedét tartalmazza. Kellően hosszú idő alatt belőle alakulhatna ki egy újabb bolygó a Naprendszerben. Rajta kívül azonban több millió különböző méretű kisbolygó, szikla, kő, porszemcse, vagy elemi részecske (összefoglaló néven meteoroid) alkotja a kisbolygóövet. Összességében a méretük pár métertől akár pár száz kilométerig terjedhet.
A kisbolygóöv csillagászatilag sűrűn tartalmaz keringő égitesteket, de földi mértékkel nézve igen is „szellős”. Ha egy ilyen égitesten élhetne egy ember, akkor egy egész életet kéne várni, hogy megpillantson más kisbolygót.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
