szovjet sakkozónő, női nagymester From Wikipedia, the free encyclopedia
Kira Alekszejevna Zvorikina (oroszul: Ки́ра Алексе́евна Зворы́кина, a nemzetközi szakirodalomban Kira Zvorykina), (Mikolajiv, 1919. szeptember 29. – Moszkva, 2014. szeptember 6.) női nemzetközi nagymester, világbajnoki döntős (1959), háromszoros sakkolimpia bajnok, a Szovjetunió háromszoros női sakkbajnoka (1951, 1953, 1956), Fehéroroszország háromszoros női sakkbajnoka (1970, 1973, 1975), nemzetközi versenybíró (1977), sportvezető.
| Kira Zvorikina | |
 | |
| 1957-ben | |
| Személyes adatok | |
| Teljes név | Kira Alekszejevna Zvorikina |
| Születési dátum | 1919. szeptember 29. |
| Születési hely | Mikolajiv Szovjetunió |
| Halálozási dátum | 2014. szeptember 6. (94 évesen) |
| Halálozási hely | Moszkva, Oroszország |
| Állampolgárság | szovjet, orosz |
| Kitüntetései |
|
| Versenyzői adatok | |
| Cím | női nemzetközi nagymester (1978) |
| Élő-pontszám | 2056 (2008. januártól haláláig) |
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2295 (1990. január)[1] 2401 (1958. február)[2] |
| Legmagasabb ranglista | női világranglista: 2. (1977. január)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kira Zvorikina témájú médiaállományokat. | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Férje 1961-es válásukig Alekszej Szuetyin szovjet sakknagymester volt, akitől 1951-ben Alekszandr nevű fia született. 1953−1999 között Minszkben élt, ahol 1968−1970 között a fehérorosz sakkszövetség elnöki tisztét látta el. 1977-ben a FIDE nemzetközi versenybírója lett.
2018-ban a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé választották.[4]
Hétgyermekes családba született. Apja Alekszej Zvorikin, anyja Ligyija Tyerpugova. A család minden tagja szeretett sakkozni, különösen az apjukkal, aki igazolt sakkjátékos volt. 1927-ben Leningrádba (ma Szentpétervár) költöztek, és a sakk iránti tehetségét látva a sok erős sakkozó nevelésében jeleskedő Úttörőpalota sakk szakosztályába íratták be. 17 éves korában Leningrád középiskolai sakkbajnoka lett, és ebben az évben kezdte meg tanulmányait a Leningrádi Filmakadémián. Ebből az időszakból, 1937-ből fennmaradt egy győztes játszmája a későbbi világbajnok Ljudmila Rugyenko ellen.[5] A világháború kitörésekor az iskoláját evakuálták Alma-Atába ezért a háború végéig kevéssé tudott foglalkozni a sakkal. 1946-ban a második helyen végzett Leningrád női bajnokságán, és figyelme ismét erősebben a sakkjátékra irányult.[5] 1948-ban Leningrád bajnoka lett.
A szovjet női sakkbajnokságon húsz alkalommal szerepelt a döntőben, első szereplésekor, 1950-ben a 3. helyen végzett. A következő évben, 1951-ben már a Szovjetunió bajnoka lett,[6] majd még kétszer, 1953-ban[7] és 1956-ban is megszerezte az elsőséget.[8] Emellett kétszer végzett holtversenyben az 1−2. helyen, az 1957-es bajnokságban Valentyina Boriszenko,[9] 1958-ban Larisza Volpert mögött lett ezüstérmes,[10] miután a bajnoki címet eldöntő páros mérkőzéseket elvesztette.
1952-ben kapta meg a női nemzetközi mester,[11] és 1978-ban a női nagymesteri címet.[12]
1953−1962 között öt alkalommal szerepelt a női világbajnokságok versenysorozatán, minden alkalommal a legjobb 5 között végzett, ezek közül kiemelkedik az 1959-es női sakkvilágbajnokságon elért eredménye, amikor világbajnoki döntőt játszhatott Jelizaveta Bikova ellen, amelyen 8,5−4,5 arányban maradt alul.
Az első két női sakkolimpián, 1957-ben és 1963-ban volt az aranyérmes szovjet csapat tagja, 1957-ben egyéni teljesítményével is aranyérmet szerzett. A két olimpián összesen vereség nélkül 15 győzelmet aratott 5 döntetlen mellett, amely 87,5%-os teljesítmény, és ezzel az egynél több olimpián szerepelt versenyzők között Alla Kusnyir mögött a második helyen áll.[13]
1953-banköltöztek Minszkbe, ahol egy sakkiskolát vezetett, és részt vett Fehéroroszország sakkéletében. Három alkalommal megnyerte az ország női sakkbajnokságát (1960-ban, 1973-ban és 1975-ben).[14] 1968 és 1970 között Fehéroroszország Sakkszövetségének elnöki tisztét látta el.
Egészen idős koráig aktívan versenyzett. 2002-ben, 83 éves korában Oroszország szenior női bajnokságán az 5. helyet szerezte meg.[15] A FIDE által jegyzett utolsó versenye Oroszország szenior női bajnoksága volt 2007-ben, 88 éves korában, amelyen a 27 résztvevő között a 11−12. helyet szerezte meg.[16] Ez követően is azonban részt vett versenyen, például 2009-ben, 90 éves korában az Olga Rubcova emlékversenyen.[5]
Résztvevője volt az 1953-as női sakkvilágbajnokságnak, amely az első olyan volt a sakk történetében, ahol a világbajnoki döntőt egy világbajnokjelölti verseny előzte meg. A verseny győztese szerzett jogot arra, hogy kihívja a regnáló világbajnokot, Ljudmila Rugyenkót. Az 1952-ben Moszkvában rendezett világbajnokjelölti versenyen Zvorikina, mint az előző évi szovjet női bajnok szerzett indulási jogot, és végül a 18 induló között a 4−6. helyen végzett.[17]
Az 1954–1956-os világbajnoki ciklusban 1955-ben ismét Moszkvában rendezték a világbajnokjelöltek versenyét, és a 18 résztvevős tornán a 4. helyet szerezte meg.[18]
Az 1958–1959-es világbajnoki ciklusban a Plovdivban rendezett világbajnokjelöltek versenyén a 18 résztvevős tornán egy ponttal megelőzve a mezőnyt szerezte meg az első helyet,[19] ezzel jogot szerzett a regnáló világbajnok, Jelizaveta Bikova elleni mérkőzésre. Az 1959. december−1960. januárban zajló világbajnoki döntőn az első játszmát megnyerte, a 6. játszma után is 3−3 volt az állás, végül 8,5−4,5 arányban maradt alul.[20]
Az 1960–1962-es világbajnoki ciklusban az 1961-ben Vrnjacka Banján rendezett világbajnokjelölti versenyen a 3. helyen végzett úgy, hogy az előtte végző két versenyző ellen másfél pontot ért el.[21]
Az 1963–1965-ös világbajnoki ciklusban az 1964-ben Szuhumiban rendezett 18 résztvevős világbajnokjelölti versenyen a 4. helyet szerezte meg.[22]
1957-ben és 1963-ban két sakkolimpián vett részt a Szovjetunió női csapatának tagjaként, amelyeken csapatban mindkétszer, egyéniben 1957-ben aranyérmet szerzett. Teljesítménye vereség nélkül 15 győzelem és 5 döntetlen, amely 87,5%.[23]
| Év | Olimpia | Helyszín | Tábla | Győzelem | Vereség | Döntetlen | % | Helyezés egyéni |
Helyezés csapat |
 Szovjetunió színeiben | |||||||||
| 1957 | 1. női sakkolimpia[24] | Emmen ( Hollandia) |
2. | 10 | 0 | 4 | 85,7 |  |
|
| 1963 | 2. női sakkolimpia[25] | Split ( Jugoszlávia) |
Tart. | 5 | 0 | 1 | 91,7 | | |
A Szovjetunió csapatbajnokságában 1948-ban Leningrád (Szentpétervár) csapatában ezüstérmet szerzett, 1951-ben a 2. női táblán játszva egyéni eredménye a mezőnyben a legjobb volt. Fehéroroszország válogatottjában csapatban 1963-ban bronzérmes, egyéni eredménye alapján 1958-ban és 1959-ben arany-, 1960-ban és 1969-ben ezüst-, 1967-ben bronzérmes lett.[26]
A Szovjet Kupában 1954-ben a Nauka csapatával ezüstérmes, a Soviet Army csapatával 1964-ben bronz-, 1966-ban aranyérmes, egyéni teljesítményével 1961-ben arany-, 1964-ben ezüstérmet szerzett.[27]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
