Kerta
magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kerta község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
| Kerta | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rózsa Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8492 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 503 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 49″, k. h. 17° 16′ 21″ | |||
 Kerta
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Kerta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A vármegye nyugati széle közelében fekszik, a Marcal völgyétől néhány kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Kiscsősz, kelet felől Iszkáz, dél felől Karakószörcsök, nyugat felől pedig Kamond. Közigazgatási területe északnyugaton érintkezik még Nagypirit és Kispirit határszélével is, de utóbbiak egyikével sincs közvetlen közúti kapcsolata.
Megközelítése
A község legfontosabb megközelítési útvonala a Jánosháza és Pápa térségét (a 8-as és 83-as főutakat) összekötő 8403-as út, amely nagyjából nyugat-keleti irányban húzódik végig a központján. Karakószörcsökön át közvetlen kapcsolatot biztosít számára a 8-as főút apácatornai szakaszával a 8414-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Kerta vasútállomás a községhatár nyugati széle közelében, a lakott területtől jó 3 kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 8403-as útból kiágazó önkormányzati út biztosítja.
Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.
Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.
1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.
1514-ben lakossága részt vett a Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.
Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.
1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62%-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a vármegye más falvaiban és Somogyban telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítottak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.
1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.
1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Gaál Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Gaál Sándor (független)[4]
- 1998–2000: Gaál Sándor (független)[5]
- 2000–2002: Gaál Sándor (független)[6][7]
- 2002–2006: Id. Szabó Gyula (független)[8]
- 2006–2010: Nagy Géza (független)[9]
- 2010–2014: Buzás Károly Lajos (független)[10]
- 2014–2019: Nagyné Varga Anikó (független)[11]
- 2019–2024: Nagyné Varga Anikó (független)[12]
- 2024– : Rózsa Zoltán (független)[1]
A településen 2000. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a korábbi településvezető is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 625 | 635 | 624 | 549 | 533 | 512 | 503 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 3,6%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,5% (23,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 5,3% evangélikus, 3% református, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[15]
- Itt született 1875-ben Lukcsics József kanonok.
- Itt született 1892-ben Lukcsics Pál történetíró, tanár.
- Itt tanult Mátis Lajos (1936-2011) okleveles építészmérnök.
- Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárda régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
