Remove ads
Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.)[9] magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.
| Kernstok Károly | |
.jpg) | |
| Önarckép, 1903 | |
| Született | 1873. december 23.[1][2][3][4][5] Budapest |
| Elhunyt | 1940. június 9. (66 évesen)[6][3][7] Budapest[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kernstok Károly |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (41-2-39) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kernstok Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kernstok Károly építész és Kellendorfer Mária elsőszülött fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1899. november 5-én Kispesten feleségül vette Ujváry Ilonát, Ujváry Ignác orvos és Kernstoch Katalin lányát.[10] (Neje 1925. október 6-án 53 éves korában Budapesten elhunyt.[11]) 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.
Remove ads
Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.
Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek és erőteljesek.
Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.
Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban is.
Remove ads
Derkovits Gyulát Kassák Lajos ajánlotta be Kernstok szabadiskolájába, ahol a tehetséges ifjú festő első ízben folytathatott komolyabb művészeti stúdiumokat.
Derkovits iránt Kernstok megkülönböztetett figyelmet tanúsított,[12] s akkor, amikor a Tanácsköztársaság idején megbízták a nyergesújfalui művésztelep megszervezésével, Derkovits is leutazott oda pihenni és dolgozni.[13]
Nyergesújfalun Derkovits idilli tájba helyezett aktokat rajzolt, s ez később „jól jött”, amikor a Tanácsköztársaság bukása után éppen Kernstok közvetítésével – az eredetileg kiszemelt ifjabb Kernstok Károly helyett – megbízták egy erotikus album, a Pandämonium elkészítésével, amit el is vállalt a megélhetés érdekében.
Derkovits Kernstok-szabadiskolájában ismerkedett meg későbbi feleségével, az aktmodell Dombai Viktóriával (Vikivel). A házasságot Kernstok hozta tető alá. A Pesti Napló egyik 1922-es, Látogatás híres modelleknél című interjújában Viki az újság kérésére elmesélte, hogy a Kernstok mester »kért, hogy menjek hozzá, és segítsem ezt a fiút, mert magában bizony nem él meg. Így lettem én az uram első mecénása.«[14]
Remove ads
Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép
Kernstok Károly: Lovasok a vízparton
Kernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja
Kernstok Károly: Nők a folyó mentén (1909)
Kernstok Károly: Női portré (1897)
Kernstok Károly: Allé (1918)
Kernstok Károly: Lovas a vízparton (1911)
Kernstok Károly: Szent Antal megkísértése (1923)
Kernstok Károly: Önarckép (1934)
Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.
.jpg)
- Agitátor, 1897
- Hajóvontatók, 1897
- Szilvaszedők, 1901
- Lovasok a víz partján, 1910
- Zivatar, 1919
- Szép Heléna elrablása, 1933
- Sírbatétel, 1934
- Rudits-ösztöndíj (1904)
- Ráth-díj (1898)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads