Remove ads
Kerkrade (holland kiejtés: [ˈkɛrkˌraːdə]; ripuari: Kirchroa; limburgi: Kirkraoj; németül: Kerkrade vagy Kirchrath) város Limburg délkeleti részén, Hollandia legdélibb tartományában . A Parkstad Limburg agglomeráció részét képezi.
| Kerkrade | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Limburg | ||
| Beosztott települések |
| ||
| Irányítószám | 6460–6471 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 45 442 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 50° 52′, k. h. 6° 04′ | |||
| A Kerkrade weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkrade témájú médiaállományokat. | |||
.jpg)
Kerkrade a német Herzogenrath város nyugati részéhez tartozott, amíg az 1815-ös Bécsi kongresszus meg nem húzta a jelenlegi holland-német határt és ezzel el nem választotta a városrészeket.[2] Napjainkban Kerkrade keleti széle jelzi a nemzetközi határt.
A két város lakossága a külvárosi településekkel együtt megközelíti a 100 ezer főt, melynek megközelítően a fele német, a fele holland oldalon él.
Remove ads
Kerkrade története szorosan kapcsolódik a szomszédos németországi Herzogenrath városéval, amely az itt húzódó holland-német határ német oldalán fekszik.[3] A Worm (németül Wurm) folyó mellé települt Herzogenrath (hollandul s'Hertogenrode) neve a 11. században Rode volt. Az 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapította Kloosterrade, vagy más néven Rolduc nevű apátság[4] Annales Rodenses című könyvében említik először Rode néven,[5] mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság alapvetően befolyásolta Kerkrade sorsát, megalapítását követően a környező tanyák és falvak is felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal Kerkradén és Herzogenrathon keresztül vezetett át.[6]
I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne "Rode Hercegséggel" (akkor hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; németül Herzogenrath; franciául Rode-le-duc), mai nevén Kerkradéval.[6] Mint Dél-Hollandia számos részén, a hely az elmúlt évszázadokban itt is többször is gazdát cserélt, a terület 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett.
A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. Ennek eredménye Hollandia kiválása a Német Birodalomból és az Egyesült Holland Köztársaság függetlensége lett. Különösen a konfliktus korai szakaszában Kerkrade többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, több alkalommal fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. E háborús tapasztalatok közvetett következménye volt a kerkradei Szent Sebestyén lövészegylet megalapítása, amelyet először 1617-ben említ egy dokumentum. Kerkrade 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Klosterrath apátság akkori főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. Ezt követően 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került. 1815-ben, amikor a Bécsi kongresszust követően megalakult a Holland Királyság,[7] a határt a város közepén, Kerkrade és Herzogenrath között húzták meg.[6]
A 18. században a Rolduc szerzetesei kisüzemi szénbányászatba kezdtek. A modernebb, világiak által végzett kitermelés 1860-ban kezdődött, aminek következtében Kerkrade jelentősen megnőtt, különösen a főként dél-európai bányászok állandó letelepedésének következményeként. Amikor 1900 körül megnyitották a Willem Sophia bányát, a város még gyorsabban fejlődött, és olyan régi falvakat is bekebelezett, mint Chèvremont. Az 1960 utáni évtizedekben az összes limburgi bányát bezárták.[8]
A település egyik legrégebbi épülete Erenstein, egy kastély, amelynek eredete a 14. századra nyúlik vissza.
Remove ads
A Nieuwstraat (németül Neustraße) utca közepén húzódik a Kerkradét és Herzogenrathot, Hollandiát és Németországot összekötő város- és országhatár.
A "határt" a németek az első és a második világháború alatt jelentősen megerősítették.[2] A második világháborút követően, 1951-ben mindkét ország az Európai Unió alapító tagja lett. Az Unió megalapítását követően gyalog mindkét országból szabaddá vált a határátlépés. A járművek részére viszont egy 30 cm magas fallal jelölték a határt az egész utcahosszában, számukra megmaradtak a határátkelők és változatlanul folytatták a határellenőrzéseket.[2]
1995-ben a "falat" a Schengeni egyezmény alapján teljesen elbontották. A Nieuwstraat ma már egy kétirányú út, a felszabadult területen fák és kerékpársávok vannak. A határ jelöletlen, így a közlekedés során például a körforgalomban, vagy egy előzéskor nem lehet észlelni a "határátlépést".
A két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét,[9] és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városként” hirdeti magát.[2] Közös kétnemzetiségű irodakomplexumuk is az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén haladjon át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban van.[10]
Remove ads
- Bleijerheide
- Chevremont
- Eygelshoven
- Gracht (Kerkrade) [NL]
- Haanrade
- Holz
- Hopel
- Kaalheide
- Mucherveld
- Nulland
- Ondernemend gedrag
- Rolduc
- Rolduckerveld
- Spekholzerheide
- Terwinselen [NL]
Négyévente Kerkradéban rendezik meg a World Music Contest, az amatőr, hivatásos és katonai zenekarok versenyét. Emellett három éve itt tartják a Drum Corps Europe bajnokságot is.[11]
Kerkradénak 4 vasútállomása van:
- Kerkrade Centrum
- Chevremont
- Eygelshoven
- Eygelshoven Markt
Egy másik állomás, Kerkrade West vagy Spekholzerheide, 1988-ban bezárt. 1992 óta egy múzeum a ZLSM múzeummá alakították át.
A Kerkradétől nyugatra folyó Anstel-patak gátjának megépítésével egy körülbelül 20 hektáros víztározót alakítottak ki. Ennek környéke nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ez az egyetlen víztározó Hollandiában.
- Roda JC (labdarúgás)
- Powerarea (verseny gokartpálya
- Gabriël Grupello (1644-1730) szobrász, aki vallási és mitológiai szobrokat, portrékat és köztéri szobrokat készített.
- Jozef Weidmann (1899-1962) holland-szurinámi katolikus pap, politikus és szakszervezeti vezető.
- Louk Hulsman (1923-2009) holland jogtudós és kriminológus.
- Frans Wiertz (szül. 1942) a római katolikus egyház prelátusa, 1993-2017 között Roermond püspöke.
- Thijs Wöltgens (1943-2008) holland politikus, Kerkrade polgármestere 1994-2000 között.
- Gerd Leers (szül. 1951) holland politikus, bevándorlásügyi miniszter, Maastricht polgármestere 2002-2010.
- Heintje Simons (szül. 1955) holland énekes és színész.
- Yvonne Timmerman-Buck (szül. 1956) holland politikus és jogász, a szenátus elnöke 2003-2009.
- Hubertus van Megen (szül. 1961) katolikus egyházi prelátus, szentszéki diplomata.
- Janine Kitzen (szül. 1978) opera és zenés színházi szoprán énekesnő.
- Emma Kok (szül. 2008) énekesnő, a The Voice Kids 2021-es győztese.
Sport
- Wiel Coerver (1924-2011) labdarúgó és menedzser.
- Willy Brokamp (szül. 1946) egykori labdarúgó, mintegy 400 csapatkapitányi címmel.
- Pierre Vermeulen (szül. 1956) visszavonult holland labdarúgó, kb. 400 csapatkapitányi címmel.
- Gène Hanssen (szül. 1959) egykori holland labdarúgó, aki körülbelül 400 klubcsapatban játszott.
- René Trost (szül. 1965) korábbi holland labdarúgó, 323 klubcsapatbeli bajnoki cím, majd futballmenedzser.
- Sieb Dijkstra (szül. 1966) több mint 200 klubkapussal rendelkező visszavonult holland labdarúgókapus.
- Jörg Müller (szül. 1969) holland származású német BMW gyári versenyző.
- Mark Flekken (szül. 1993) holland labdarúgó.
- Joshua Brenet (szül. 1994) holland labdarúgó.
- Jannah Sonnenschein (szül. 1996) holland-mozambiki úszó, a 2016. évi nyári olimpián indult.
- Jade Suvrijn (szül. 1995) francia teniszezőnő.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads