Kelta-tenger

A Kelta-tenger (angolul Celtic Sea, írül An Mhuir Cheilteach, walesiül Y Môr Celtaidd, korniul és devoni nyelven An Mor Keltek, bretonul Ar Mor Keltiek, franciául La Mer Celtique) az Atlanti-óceánnak egy Írországtól délre fekvő része. A Szent György-csatorna, a La Manche-csatorna, a Bristol-csatorna, valamint Wales, Cornwall, Devon és Bretagne határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző kelta örökségek után kapta.^[1] Első fennmaradt ilyen néven történő említése 1921-ből E. W. L. Holt tengerbiológustól származik, aki Dublinban találkozott az Angliából, Franciaországból, Írországból és Skóciából érkezett halszállítmányokkal.^[1] Régebben a tenger északi részét a Szent György-csatorna részeként definiálták, és a déli, az Egyesült királysághoz tartozó rész a Southwest Approach részeként ismert.

Kelta-tenger (Celtic Sea, An Mhuir Cheilteach)
A Kelta-tenger az Atlanti-óceán egyik nyúlványa
Országok	Írország, Egyesült Királyság, Franciaország
Hely	Atlanti-óceán
Elhelyezkedése
Kelta-tenger Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 30′ 08″, ny. h. 7° 54′ 52″50.502222222222, -7.9144444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelta-tenger témájú médiaállományokat.

Elnevezése

A déli rész pontos meghatározása a geológia és a hidrológia elterjedésével vált lényegessé.

A tenger nevét gyakran használják a szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.^[1] Ezt Franciaországban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.^[1] Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az olajkitermelő társaságok is átvettek.^[2] 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,^[3] de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit térképek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a Nagy-Britannia nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.^[4]

Határai

Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az Atlanti-óceántól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és Ouessant-t tekintsék határnak. A Nemzetközi Hidrológiai Szervezet 1976-ban elfogadott meghatározása^[1] loxodromák használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger határait:^[5]

• Északon az Ír-tenger déli határvonala, azaz a St. David's Headet (é. sz. 51° 54′, ny. h. 5° 19′51.9, -5.3166666666667) Carnsore Pointtal (é. sz. 52° 10′, ny. h. 6° 22′52.166666666667, -6.3666666666667) összekötő vonal, majd Írország déli partjai, majd a Mizen Headet az é. sz. 51° 00′, ny. h. 11° 30′51, -11.5 ponttal összekötő vonal.
• Nyugaton és délen az é. sz. 51° 00′, ny. h. 11° 30′51, -11.5 ponttól dél felé az é.sz. 49°-ig, innen a Vizcayai-öböl nyugati határának és az é.sz. 46°30′ metszéspontjáig, majd innen e Vizcayai-öböl határvonalán Penmarch-fokig.
• Keleten a La Manche nyugati határvonala (az Isle Vierge-et és Lands Endet összekötő vonal) és a Bristoli-csatorna nyugati határvonala.