Kazimir Károly
(1928–1999) magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Kazimir Károly (Budapest, 1928. április 19. – Budapest, 1999. december 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.
Kazimir Károly | |
![]() | |
Kazimir Károly a Rivalda című antológiában (Csigó László fényképe, 1984) | |
Született | 1928. április 19. Budapest |
Elhunyt | 1999. december 10. (71 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Takács Marika |
Gyermekei | Kazimir Annamária |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (2-2-106) |
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
Hivatali idő 1987 – 1989 | |
Előd | Simó Jenő |
Utód | Illés György |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimir Károly témájú médiaállományokat. | |


Életpálya
A második világháború után Szegeden Lehotay Árpád színiskoláját végezte el. 1945–1948 között színészként játszott vidéki színtársulatokban.[1] 1948-ban vették fel, s 1953-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán.
1953–1955 között a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1955-ben a miskolci Nemzeti Színház rendezője lett 1957-ig. 1957–1958-ban a Petőfi Színházban, 1958–1961 között a Vígszínházban rendezett. 1958-ban megalapította a Körszínházat.[2] A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959 óta tanított, 1987–1990 között a rektori tisztséget is betöltötte. A Thália Színház főrendezője lett 1961-ben, 1972–1991 között pedig igazgató-főrendezője volt. A Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkára volt 1963–1986 között. Egészségi állapotára hivatkozva 1991-ben lemondott a Thália Színház igazgatói posztjáról. A rendezést is abbahagyta.
Felesége Takács Marika tévébemondó volt. Leányuk, Kazimir Anna Mária[m 1] 13 évig volt szerkesztő-riporter, 2013 óta pedig a Katona József Színház sajtóreferense.[7] Korábbi házasságából született lánya Kazimir Ágnes Zsuzsanna, akinek gyermekei közül Szabó Máté rendező, 2015. március 21-től 2016. március 31-ig a Miskolci Nemzeti Színház megbízott igazgatója.[8][9][10][11] Testvére Éva.[12]
Színpadi rendezései
Nemzeti Színház
- Sándor Kálmán: A senki városa
Miskolci Nemzeti Színház
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Szophoklész: Antigoné
- Machiavelli: Mandragora
- Jacobi Viktor: Leányvásár
- Molnár Ferenc: Liliom
Vígszínház
- Majakovszkij: A poloska[13]
- Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat
Körszínház
- Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz
- Pierre Corneille: Cid
- Szophoklész: Antigoné
- Oidipusz király
- Iphigeneia Auliszban
- Énekek éneke
- Kalevala
- Karagöz
- Az Ezeregyéjszaka meséi
- Rámájana
- Gilgames-eposz
- Dekameron
- John Milton: Elveszett paradicsom
- Shakespeare: II. Richárd
- Troillus és Cressida
- Petőfi Sándor: Tigris és hiéna
- Dante Alighieri – Weöres Sándor: Isteni színjáték
- Csúsingura avagy A hűséges szolgák kincsesháza[14]
- Lope de Vega: A magyarországi fenevad
- Longfellow: Hiawatha
Thália Színház
- Fejes Endre: Mocorgó
- Katona József: Bánk bán
- Kellér Andor: Bal négyes páholy
- Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!
- Thomas Mann: Fiorenza
- Thomas Mann: Mario és a varázsló
- Osztrovszkij: Vihar
- William Shakespeare: II. Richárd
- Kafka–Gide: A per
- Sartre: Az ördög és a Jóisten
- Samuel Beckett: Godot-ra várva
- Mesterházy Lajos: Pesti emberek
- Fejes Endre: Rozsdatemető
- Örkény István: Tóték
- Henry Wadsworth Longfellow: Haiwata
- Platón–Komoróczy Géza: Énekek éneke
- Mihail Bulgakov–Elbert János: Mester és Margarita
- Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő
- Cseres Tibor: Parázna szobrok
- Maurice Maeterlinck: A kék madár
- Csingiz Ajtmatov–Elbert János: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
- Lev Tolsztoj–Erwin Piscator: Háború és béke
- Békeffi László–Szilágyi György: Volt egyszer egy Városliget
- Boccaccio: Dekameron
- Iszaak Babel: Alkony
- Szépasszonyok egy gazdag házban
- Molière: Versailles-i rögtönzés
- Molière: Gömböc úr
- Peter Karvaš: Gyönyörök kedden éjfél után
- Weöres Sándor: Holdbéli csónakos
Budapesti Kamara Színház
- Fehér Klára: Ez az ország eladó
Tévéfilmek
- Örökzöld fehérben feketében 2. (1974)
- Ady-novellák (1977)
Könyvei
- Petőfi a Körszínházban (1968)
- A népművelő színház (1972)
- Világirodalom a Körszínházban (1975)
- Színházi műhely: három rendezőpéldány (1975)[15]
- Színház a Városligetben és egyéb történetek (1986)
- És mi lesz a színházzal? (1987)[16]
- Színházi mesék, Páholyon kívül (1990)
- Thália örök (önéletrajz Koltay Gábor portréfilmje alapján 70. születésnapjára, 1998)[17]
Díjai
- Jászai Mari-díj (1956, 1962)
- SZOT-díj (1964)
- Kossuth-díj (1965)
- Érdemes művész (1970)
- Kiváló művész (1978)
- XIII. kerület díszpolgára (2000) /posztumusz/
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.