Katalán kiejtés

A katalán kiejtés a latin nyelv helyi jellegzetességeket is magán viselő kiejtéséből alakult ki évszázadok alatt. Több nyelvjárása létezik, melyet az alábbi táblázat mutat be:

A katalán nyelvjárási elosztása^[1][2]

Blokk	Nyugati katalán Bloc Occidental		Keleti katalán Bloc Oriental
Nyelvjárás	Északnyugati Nord-Occidental	Valenciai Valencià	Központi Central	Baleári vagy Szigeti Baleàric	Északi Septentrional/Rossellonés	Algherói Alguerès
Terület	Spanyolország, Andorra	Spanyolország			Franciaország	Olaszország
	Andorra, Lleida tartomány, Tarragona tartomány nyugati része, La Franja (Aragónia keleti széle)	Valencia autonóm közösség, El Carxe (kis terület Murcia északkeleti részén)	Barcelona tartomány, Tarragona tartomány keleti része, Girona tartomány nagy része	Baleár-szigetek	Roussillon/Észak-Katalónia	Alghero városa Szardínián

Ezen főbb nyelvjárásokon belül számos alnyelvjárás található, ezek azonban csak apró kiejtésbeli, szóhasználati és esetlegesen kisebb nyelvtani eltérésekben különböznek egymástól.

Az ábécé

Bővebben: Katalán ábécé

Az ábécé a latin ábécé mind a 26 betűjét használja: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

A katalán írás használja még a következő mellékjeles betűket is: à, é, è, í, ó, ò, ú; ï, ü; ç, valamint betűkapcsolatokat is: gu, gü, ig, ix, ll, l·l, ny, qu, qü, ss, tg, tj, tx, tz, azonban ezek egyike sem számít külön betűnek az ábécébe sorolásnál.

A hangsúly

A hangsúly a katalánban általában az utolsó három szótag valamelyikére esik. A konkrét szabály a következő:

• egy szótagú szavak általában hangsúlyosak, kivéve a következőket: a, amb, de, el, en, es, et, hi, i, la, li, per, que, un, us.
• a hangsúly a szó utolsó szótagára esik, ha a szó kettőshangzóra, kettőshangzó+s-re, s kivételével mássalhangzóra, mássalhangzó-kapcsolatra vagy a, o, u+n-re végződik: dinou, espais, cansat, despatx, algun;
• a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, ha a szó magánhangzóra, de nem kettőshangzóra, magánhangzó+s-re illetve e, i+n-re végződik: costa, divendres, examen, passin;
• minden más esetben a hangsúlyt ékezet jelöli (nagybetűkön is!), mégpedig:
  • éles ékezet a zárt [e]-n, [o]-n és az i-n és u-n: procés, rodó, difícil, públic;
  • tompa ékezet a nyílt [ɛ]-n, [ɔ]-n és az a-n: cafè, memòria, màquina.

Gyakori, hogy ha egy magánhangzóra végződő szót egy magánhangzóval kezdődő szó követ, ezt a két magánhangzót összevonják egy hanggá. Ilyenkor a hangsúlyos hang mindig megmarad, ebbe olvad a másik hang. Két hangsúlytalan hang összevonása esetén általában az [i] és az [u] hangok maradnak meg: anar a → [əˈna], sense ou → [ˈsenˌsɔw], que es → [kəs].

A magánhangzók

A katalán irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:

A standard katalán magánhangzók^[3]

Valenciai magánhangzók rendszere^[4]

Katalán magánhangzók

	Elöl képzett	Középen képzett	Hátul képzett
Zárt	[i] ([y])		[u]
Félig zárt	[e]	([ə])	[o]
Félig nyílt	[ɛ]		[ɔ]
Nyílt	[a]

A nyugati nyelvjárásokban általában a középen képzett [ə] hang nem található meg – így a valenciai standardban sem.

Hangsúlyos szótagban mindkét nyelvjárásban hét hang lehetséges, ezek: [a], [ɛ], [e], [i], [ɔ], [o], [u]. Hangsúlytalan helyzetben a nyugati nyelvjárásban a kétféle e és o hang egy-egy zárt [e]-ben, illetve [o]-ban egyesül, így öt hang lehetséges ilyen szótagban: [a], [e], [i], [o], [u]. A keleti nyelvjárásban hangsúlytalan helyzetben az a és az e hangok egy középen képzett [ə] hangban, az o hangok és az u pedig az [u] hangban egyesülnek, míg az i változatlan marad, így háromféle hang lehetséges: [ə], [i], [u].

Mivel a katalán írás nem fonetikus, a fenti hangokat a következő betűkkel írja le:

Betű(k)			Kat. hang	Val. hang	Példák	Katalónia kiejtés	Valenciai kiejtés
a	hangsúlyosan		[a]		despatx, pare	[dəsˈpat͡ʃ], [ˈparə]	[desˈpat͡ʃ], [ˈpare]
	hangsúlytalanul		[ə]	[a]	porta, patata	[ˈpɔrtə], [pəˈtatə]	[ˈpɔrta], [paˈtata]
à	mindig hangsúlyos		[a]		mà, àpat	[ma], [ˈapət]	[ma], [ˈapat]
e	hangsúlyosan		[ɛ] [e]		cel, terra cent, llet	[sɛɫ], [ˈtɛrə] [sen], [ʎet]	[sɛl], [ˈtɛra] [sen], [ʎet]
	hangsúlytalanul	a előtt	[e]		teatre, real	[teˈatɾə], [reˈaɫ]	[teˈatɾe], [reˈal]
		minden más esetben	[ə]	[e]	recte, carretera	[ˈrɛktə], [kərəˈteɾə]	[ˈrɛkte], [kareˈteɾa]
è	mindig hangsúlyos		[ɛ]		cafè	[kəˈfɛ]	[kaˈfɛ]
é	mindig hangsúlyos		[e]		procés	[pɾuˈses]	[pɾoˈses]
i	hangsúlyos magánhangzó és g között		-		maig	[mat͡ʃ]	[mat͡ʃ]
	hangsúlyos magánhangzó és x között		-	[j]	fluix	[fluʃ]	[flujʃ]
	hangsúlytalanul magánhangzók között		[j]		noia, feien	[ˈnɔjə], [ˈfɛjən]	[ˈnɔja], [ˈfɛjen]
	egyébként		[i]		fill, dinar	[fiʎ], [diˈna]	[fiʎ], [diˈnaɾ]
í	mindig hangsúlyos		[i]		difícil	[diˈfisiɫ]	[diˈfisil]
o	hangsúlyosan		[ɔ] [o]		obra, escola boca, senyor	[ˈɔβɾə], [əsˈkɔlə] [ˈbokə], [səˈɲo]	[ˈɔβɾa], [esˈkɔla] [ˈboka], [seˈɲoɾ]
	hangsúlytalanul		[u]	[o]	orella, mallorquí	[uˈɾɛʎə], [məʎuɾˈki]	[oˈɾɛʎa], [maʎoɾˈki]
ò	mindig hangsúlyos		[ɔ]		pròleg	[ˈpɾɔlək]	[ˈpɾɔlek]
ó	mindig hangsúlyos		[o]		rodó	[ruˈdo]	[roˈdo]
u	g, q és e, i között		-		guerra, quinze	[ˈɡɛrə], [ˈkinzə]	[ˈɡɛra], [ˈkinza]
	hangsúlytalanul magánhangzók között valamint g, q és a, o között		[w]		creuen, aigua, quatre	[ˈkɾɛwən], [ˈajɣwə], [ˈkwatɾə]	[ˈkɾɛwen], [ˈajɣwa], [ˈkwatɾe]
	egyébként		[u]		junta, fumar	[ˈʒuntə], [fuˈma]	[ˈd͡ʒunta], [fuˈmaɾ]
ú	mindig hangsúlyos		[u]		menú	[məˈnu]	[meˈnu]

Ha az i és u betűk másik magánhangzóval kapcsolódnak, akkor kettőshangzók keletkeznek, a következőképp (a perjel utáni kiejtés a valenciai nyelvjárásé, ahol nincs megadva, megegyezik a standardal):

• magánhangzó+i: aigua [ˈajɣwə]/[ˈajɣwa], rei [rej], avui [ˈaβuj];
• magánhangzó+u: taula [ˈtawlə]/[ˈtawla], riu [riw], nou [nɔw], duu [duw];
• i+magánhangzó: seient [səˈjen]/[seˈjen], feia [ˈfɛjə]/[ˈfɛja], iogurt [juˈɣuɾ]/[joˈɣuɾ];
• u+magánhangzó: guant [ɣwan], quota [ˈkwɔtə]/[ˈkwɔta] (g, q után és e, i előtt álló u-t csak akkor ejtjük félhangzóként, ha ü jelöli: seqüència [səkˈwɛnsi.ə]/[sekˈwɛnsi.a], de: seguir [səˈɣi]/[seˈɣiɾ]).

Néhány esetben előfordulnak hármashangzók is: creieu [kɾəˈjɛw]/[kɾeˈjɛw], guaita [ˈɣwajtə]/[ˈɣwajta].

Nem alakul ki kettős- vagy hármashangzó, ha az i vagy u hangsúlyos: vei [bəˈi]/[beˈi].

Nem ejtjük kettős- ill. hármashangzóként a kapcsolatot, ha az i-n vagy u-n tréma látható: agraïa [əɣɾəˈi.ə]/[aɣɾaˈi.a], diürètic [di.uˈɾɛtik].

Nem alkotnak kettőshangzót a co-, contra-, re- stb. magánhangzóra végződő előtétszavak, illetve az -int, -isme, -ista fénévképzők és a főnévi igenév -ir toldaléka. Néhány szónál az ékezet jelentésmegkülönböztető lehet, pl. mà „kéz” – ma „enyém (hangsúlytalan alak)”. A nyelvben 15 ilyen pár található.

Nyílt és zárt hangok

Általában nyílt /ɛ/ található a következő szavakban:

• ha a következő szótagban i vagy u található, pl. conveni, dèbil, ètic, evangeli, mèrit, obsequi; cèl·lula, fècula, ingenu, molècula, perpetu (kivéve a església, sépia, Dénia, séquia szavakat),
• a hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: anècdota, cèlebre, gènere, gènesi, pèrgola, rèplica (kivéve a llémena, témpores, térbola szavakat),
• a legtöbb szaknyelvi szóban: acèfal, clavicèmbal, elèctrode, espècimen, telègraf (kivéve az -edre, -ense, -teca, -tema végződésű szavakat: poliedre, castrense, biblioteca, teorema),
• az -ecta, -ecte, -epta, -epte végű szavakban: col·lecta, afecte, correcte, respecte; recepta, concepte, excepte, precepte (kivéve a reptar ige ragozott alakjait),
• l, l·l, rr vagy r+mássalhangzó előtt: arrel, cel, cruel, empelt, fel; novel·la, parcel·la (kivéve az olyan szavakat, mint a belga vagy selva); esquerre, ferro, guerra, serra, terra; cert, comerç, ert, hivern, perdre, verd, verge (de labiálisok és velárisok előtt általában ferm, herba, serp, terme; cerca, cercle, perca, verga),
• főnevekben és melléknevekben, amelyek -ndr- csoportot tartalmaz, valamint a cerndre igében: cendra, divendres, gendre (de zárt a főnévi igenévi -endre végződében: defendre, entendre, prendre, vendre, és ragozott alakjaiban is),
• az eu kettőshangzóban: preu, deu, europeu, fideu, peu, trofeu, seu (kivéve az olyan szavakat, mint a creu, greu, meu),
• valamint a következő szavakban: Josep, Vicent, Benimuslem,

más esetben az e általában zárt /e/. Kivételként a què, perquè és València szavakban, valamint néhány más esetben, pl. (època, sèrie stb.) zártan ejtik az e-t.

Általában nyílt /ɔ/ található a következő szavakban:

• ha a következő szótagban i vagy u található, pl. elogi, lògica, misogin, mòrbid, odi, oli, tònic; còmput, cònjuge, corpus, mòdul,
• a legtöbb hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: apòstata, còlera, còmoda, còmplice, nòmada, pòlissa (kivéve a fórmula, góndola, pólvora, tómbola, tórtora szavakat),
• a legtöbb szaknyelvi szóban: amorf, demagog, patogen, poliglot (kivéve az -forme és -oma végződésű szavakat, mint pl. pluriforme, glaucoma),
• az -os végződésű szavak nagy részében: arròs, espòs, gros, mos, terròs (kivéve az -ós végződésű melléknevekben, mint pl. animós, enfadós, poregós),
• sok -osa végződésű szóban: cosa, llosa, prosa, rosa (de nem az olyan szavakban, mint glucosa, rabosa, sosa),
• a következő végződésű szavakban:
  • -oc, -oca: albercoc, foc, groc; bajoca, lloca, oca (de zárt a boc, boca, moca szavakban),
  • -ofa: carxofa, estrofa, Moncofa,
  • -oig, -oja: boig, goig, roig; boja, roja (de zárt a estoig szóban),
  • -ol, -ola: bunyol, caragol, fesol; castanyola, escola, pistola, redola, revola, tremola (de zárt a bola, cola, gola szavakban),
  • -oldre: absoldre, moldre, resoldre,
  • -olt, -olta: desimbolt, solt; mòlta, volta (de zárt a molt és escolta szavakban),
  • -pondre: compondre, correspondre, respondre,
  • -ort, -orta: esport, fort, sort, tort; horta, porta,
  • -ossa: brossa, carrossa, destrossa (de zárt a bossa és gossa szavakban),
  • -ost, -osta: cost, impost, pressupost, rebost; crosta, posta (de zárt az agost és angost szavakban),
  • -ot, -ota: clot, devot, got, grandot, xicot; cabota, pilota, quota (de zárt a bot, nebot, bota, gota szavakban),
• a legtöbb oi-t tartalmazó szóban: Alcoi, almoina, boira, heroi, troica (de zárt az -oix végződésű szavakban, mint pl. coix és moix),
• a legtöbb ou-t tartalmazó szóban: bou, dijous, moure, nou, ou, ploure, prou, sou (de zárt a sou [a „ser” ige alakja] szóban, valamint ingadozik a pou kiejtése, myel lehet nyilt és zárt is),
• a cloure participiumában és származékaiban: desclòs, exclòs, inclòs, reclòs (de zárt a fondre ige participiumában és származékaiban: fos, confós, difós, infós),
• az -o végződésű mutató névmásoknál: açò, això, allò, bo, do, so, to, tro, ressò, ultrasò,

más esetben az o általában zárt /o/. Kivételes eset a però szó, melyben az o hangsúlytalan: [ˈpeɾo].

Magánhangzók hangkötése

Ha két szó egymás mellé kerül, az első szó végső és a második szó kezdő hangja hat egymásra. Ez a hatás a következő lehet:

• két hangsúlyos hang találkozása esetén nem történik változás a kiejtésükben: pi alt [pi aɫ], carrer ample [kəˈɾe ˈamplə];
• ha az [ə] hang találkozik egy másikkal, általában elhagyjuk: aquesta eina [əˈkɛst ˈɛjnə], mà esquerra [ma ˈskɛrə];
• ha két [ə] találkozik, csak egyet ejtünk: quinze amics [kinz əˈmiks];
• ha két azonos hang találkozik, csak egyet ejtünk: comprar armes [kumpɾ ˈaɾməs];
• ha a szó végi hangsúlyos hang után a következő szó i-vel, u-val vagy hangsúlytalan o-val kezdődik, kettőshangzó képződik: serà inútil [səˈɾaj ˈnutiɫ], va obrir [baw βɾi], qui ho fa [kiw fa]
• különleges eset: hi ha [ja].

A valenciai esetében ezek a változások (az utolsó kivételével) nem történnek meg, mert ott nincs [ə] hang. Ettől függetlenül általában itt is kiesik a hangsúlytalan hang két magánhangzó találkozásánál, pl.: una escala [unasˈkala].

Nyelvjárási eltérések

Bizonyos magánhangzókat a nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejthetnek. Ezek közül a legismertebbek:

Betű(k)			Hang(ok)	Példák
a	Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) hangsúlyosan		[ɐ]	pare [ˈpɐɾe]
	Mallorca nagy részén hangsúlyosan		[æ]	pare [ˈpæɾə]
e	Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan	Csak a nyílt [ɛ] változat esetén.	[æ]	terra [ˈtæra] (Valenciában), [ˈtærə] (a szigeteken)
	Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan	Nyílt és zárt verzió esetében is.	[e̞]	terra [ˈte̞ra], cent [se̞n]
	Baleári nyelvjárásban hangsúlyosan	Harmadik kiejtési variánsként.[5]	[ə]	sec [sək]
	Algheróban hangsúlytalanul		[a]	recte [ˈrɛkta]
	A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul	Nazálisok és szibilánsok (sziszegőhangok) előtt, egyes területeken mássalhangzó előtt is	[a]	enclusa [aŋˈkluza], eixam [ajˈʃam], terròs [taˈrɔs]
		Palatálisok előtt, az -ement végződés hangsúlytalan elemében	[i]	senyor [siˈɲoɾ], creixement [krejʃiˈment]
ia	A Baleár-szigeteken		[i]	història [isˈtɔɾi], família [fəˈmili]
o	Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan	Csak a nyílt [ɔ] változat esetén.	[ɒ]	obra [ˈɒβɾa] (Valenciában), [ˈɒβɾə] (a szigeteken)
	Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan	Nyílt és zárt verzió esetében is.	[o̞]	obra [ˈo̞βɾa], fosc [fo̞sk]
	Mallorcán hangsúlytalanul		[o]	orella [oˈɾɛʎə]
	A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul	Bilabiálisok előtt, valamint hangsúlyos, magas hangrendű szótag előtt	[u]	cobert [kuˈβɛɾt], conill [kuˈniʎ]
u	Észak-Katalóniában néhány területen		[y] [ø̞]	but [byt], fulles [ˈfø̞jəs]
ua	A Baleár-szigeteken		[o]	aigua [ˈajɣo], llengua [ˈjɛŋɡo]

Valenciában jellemző a kiejtésre, hogy a szó végi hangsúlytalan a hasonul az előző szótag hangsúlyos hangjához, ha az nyílt: pilota [piˈlɔtɔ], serra [ˈsɛrɛ]. Hasonló jelenség az igéknél az egyes szám első és harmadik személyének -a végződésének [e]-ként való ejtése: canta [ˈkante], cantava [kanˈtave].

A valenciaiban az irodalmi ejtés megköveteli a magánhangzók és a x közötti i kiejtését, ez azonban gyakran mégis elmarad, a keleti nyelvjáráshoz hasonlóan: caixa [ˈkajʃa] → [ˈkaʃa].

A nyugati nyelvjárásban az o-t gyakran [u]-nak ejtik hangsúlyos i előtt vagy labiálist tartalmazó szótag előtt: collir [kuˈʎiɾ], obert [uˈbɛɾt]. Az egész nyelvterületre jellemző egyes beszélőknél, hogy a nazális mássalhangzók között álló magánhangzókat nazálisan ejtik: diumenge [diwˈmẽɲʒə].

Mássalhangzók

Katalán mássalhangzók

	bilabiális	labiodentális	dentális/ alveoláris	posztalveoláris	palatális	veláris
nazális	[m]		[n]		[ɲ]	[ŋ]
plozíva	[p] [b]		[t] [d]			[k] [ɡ]
affrikáta			[t͡s] [d͡z]	[t͡ʃ] [d͡ʒ]
frikatíva		[f] ([v])	[s] [z]	[ʃ] [ʒ]
pergőhang			[r]
legyintőhang			[ɾ]
laterális			[l]		[ʎ]
approximáns					[j]	[w]

Ezeket a hangokat a katalán helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:

Betű(k)		Kat. hang	Val. hang	Példák	Katalónia kiejtés	Valenciai kiejtés
b	szó elején vagy m után	[b]		buscar, també	[busˈka], [təmˈbe]	[busˈkaɾ], [tamˈbe]
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt	[p]		àrab, dubte	[ˈaɾəp], [ˈduptə]	[ˈaɾap], [ˈdupte]
	hangsúlyos magánhangzó és l között	[bː]	[βl]	poble, de: Bíblia	[ˈpɔbːlə], [ˈbiβli.ə]	[ˈpɔβle], [ˈbiβli.a]
	szó végén m után	-		amb, tomb	[əm], [tom]	[am], [tom]
	minden más esetben	[β]		dèbil, herba	[ˈdɛβiɫ], [ˈeɾβə]	[ˈdɛβiɫ], [ˈeɾβa]
c	e, i előtt	[s]		cèntim, acer	[ˈsɛntim], [əˈser]	[ˈsɛntim], [aˈser]
	zöngés mássalhangzó előtt	[ɡ]		anècdota	[əˈnɛɡdutə]	[aˈnɛɡdota]
	hangsúlyos magánhangzó és l között	[kː]		article	[əɾˈtikːlə]	[aɾˈtikːle]
	szó végén n után	-	[k]	blanc, cinc	[blaŋ], [siŋ]	[blaŋk], [siŋk]
	minden más esetben	[k]		cama, taca, amic	[ˈkamə], [ˈtakə], [əˈmik]	[ˈkama], [ˈtaka], [aˈmik]
ç	zöngés mássalhangzó előtt	[z]		feliçment	[fəlizˈmen]	[felizˈmen]
	minden más esetben	[s]		ça, caçar, capaç	[sə], [kəˈsa], [kəˈpas]	[sa], [kaˈsaɾ], [kaˈpas]
ch	francia eredetű szavakban	[ʃ]		chaise-longue	[ʃɛzˈlɔŋ]
	régies helyesírású nevekben	[k]		March	[mark]
cn		[ŋn]		tècnic	[ˈtɛŋnik]
cz		[ɡz]		èczema	[ˈɛɡzəmə]	[ˈɛɡzema]
d	szó elején vagy l, m, n betű, illetve [t], [d], [k], [ɡ], [p], [b] hangok után	[d]		dependent, falda, capdavall	[dəpənˈden], [ˈfaɫdə], [ˌkabdəˈβaʎ]	[depenˈden], [ˈfaɫda], [ˌkabdaˈβaʎ]
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt	[t]		fred, adquirir	[fɾɛt], [ətkiˈɾi]	[fɾɛt], [atkiˈɾiɾ]
	szó végén l, n után és az -rds kapcsolatban	-		dividend, perds	[diβiðen], [pɛɾs]
	minden más esetben	[ð]		vida, perdó	[ˈβiðə], [pəɾˈðo]	[ˈβiða], [peɾˈðo]
dj		[d͡ʒ]		adjunt	[əˈd͡ʒun]	[aˈd͡ʒunt]
dl		[lː]		adlàter	[əˈlːatə]	[aˈlːateɾ]
dm		[mː]		admetre	[əˈmːɛtɾə]	[aˈmːɛtɾe]
f		[f]		família, bufar, escalf	[fəˈmiliə], [buˈfa], [əsˈkaɫf]	[faˈmilia], [buˈfaɾ], [esˈkaɫf]
g	szó elején vagy n után, idegen eredetű szavakban e, i előtt is	[ɡ]		gana, guia, enganyar, geisha	[ˈɡanə], [giə], [əŋɡəˈɲa], [ˈgejʃə]	[ˈɡana], [gia], [eŋɡaˈɲa], [ˈgejʃa]
	hangsúlyos magánhangzó és l között	[ɡː]		regla, segle	[ˈreɡːlə], [ˈseɡːlə]	[ˈreɡːla], [ˈseɡːla]
	e, i előtt	[ʒ]	[d͡ʒ]	girar, bogeria	[ʒiˈɾa], [buʒəˈɾiə]	[d͡ʒiˈɾaɾ], [bod͡ʒeˈɾia]
	szó végén i után hangsúlyos szótagban	[t͡ʃ]		roig, desig	[rɔt͡ʃ], [dəˈzit͡ʃ]	[rɔt͡ʃ], [deˈzit͡ʃ]
	szó végén n után	-	[k]	sang	[saŋ]	[saŋk]
	szó végén más esetben	[k]		llarg, càstig	[ʎaɾk], [ˈkastik]
	minden más esetben	[ɣ]		plegar, aigua, seguir	[pləˈɣa], [ˈajɣwə], [səˈɣi]	[pleˈɣaɾ], [ˈajɣwa], [seˈɣiɾ]
gn		[ŋn]		digne, magnet	[ˈdiŋnə], [məŋˈnet]	[ˈdiŋne], [maŋˈnet]
h	néhány, főként idegen vagy hangutánzó szóban	[h]		ehem, ha ha ha, halar, hawaià, hobby	[əˈhɛm], [ha ha ha], [həla], [həwəˈja], [ˈhɔbi]	[eˈhɛm], [ha ha ha], [halaɾ], [hawaˈja], [ˈhɔbi]
	általában	-		hospital	[uspiˈtaɫ]	[ospiˈtaɫ]
j	néhány spanyol eredetű szóban	[x]		jaleo, orujo	[xəˈle.u], [uˈɾuxu]	[xaˈle.u], [oˈɾuxo]
	néhány angol eredetű szóban	[d͡ʒ]		jazz	[d͡ʒɛz]
	néhány olasz és német eredetű szóban	[d͡z]		jacuzzi	[jəˈkud͡zi]	[jaˈkud͡zi]
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt	[ʃ]	[t͡ʃ]	rajput	[rəʃˈput]	[rat͡ʃˈput]
	általában	[ʒ]	[d͡ʒ]	jardí, pujar	[ʒəɾˈði], [puˈʒa]	[d͡ʒaɾˈði], [puˈd͡ʒaɾ]
k	csak nevekben és idegen szavakban található	[k]		kòdak	[ˈkɔðək]	[ˈkɔðak]
kh	csak nevekben és idegen szavakban található	[x]		khi, khàzar	[xi], [ˈxazə]	[xi], [ˈxazaɾ]
l	magánhangzó és mássalhangzó között, valamint szó végén	[ɫ]		altre, pernil	[ˈaɫtɾə], [pəɾˈniɫ]	[ˈaɫtɾe], [peɾˈniɫ]
	minden más esetben	[l]		blau, fila	[blaw], [ˈfilə]	[blaw], [ˈfila]
l·l		[lː]		novel·la	[nuˈβɛlːə]	[noˈβɛlːa]
ll	néhány idegen eredetű szóban	[l]		collage, krill, allegro	[kuˈlaʒə], [kɾil], [əˈlɛɣɾu]	[koˈlad͡ʒe], [kɾil], [aˈlɛɣɾo]
	általában	[ʎ]		llapis, full	[ˈʎapis], [fuʎ]
m	f, v előtt	[m]		nimfa, tramvia	[ˈniɱfə], [tɾəɱˈbiə]	[ˈniɱfa], [tɾaɱˈbia]
	minden más esetben	[m]		mare, comte	[ˈmaɾə], [ˈkomtə]	[ˈmaɾe], [ˈkomte]
n	f, v előtt	[ɱ]		enfadat, canvi	[əɱfɘˈðat], [ˈkaɱbi]	[eɱfaˈðat], [ˈkaɱbi]
	g [ʒ], j, ll, x [ʃ] előtt	[ɲ]		gínjol, panxa	[ˈʒiɲʒuɫ], [ˈpaɲʃə]	[ˈd͡ʒiɲd͡ʒoɫ], [ˈpaɲʃa]
	c /k/, g /g/, k, q előtt	[ŋ]		cinc, enganyar, tranquil	[siŋ], [əŋɡəˈɲa], [tɾəŋkiɫ]	[siŋ], [eŋɡaˈɲaɾ], [tɾaŋkiɫ]
	minden más esetben	[n]		plena, parent	[ˈplɛnə], [pəɾɛn]	[ˈplɛna], [paɾɛn]
ny		[ɲ]		senyal, bany; de: pinyin	[səˈɲaɫ], [baɲ]; [pinˈjin]	[seˈɲaɫ], [baɲ]; [pinˈjin]
p	szó végén m után vagy m és egy másik mássalhangzó (de nem l vagy r) között, valamint szó elején s előtt	-		camp, assumpte, psoriasi	[kam], [əˈsumtə], [suɾiˈazi]	[kam], [aˈsumte], [soɾiˈazi]
	minden más esetben	[p]		pla, vespre	[pla], [ˈbespɾə]	[pla], [ˈbespɾe]
q	csak u vagy ü állhat utána	[k]		què, qüestió	[kɛ], [kwəsˈtjo]	[kɛ], [kwesˈtjo]
r	szó elején vagy l, m, n, s után	[r]		roba, somriure	[ˈrɔβə], [sumˈriwrə]	[ˈrɔβa], [somˈriwre]
	általában szó végén (többes számban is)	-	[ɾ]	por, dormir, flors	[po], [duɾˈmi], [flɔs]	[poɾ], [doɾˈmiɾ], [flɔɾs]
	minden más esetben	[ɾ]		cara, comerç	[ˈkaɾə], [kuˈmɛɾs]	[ˈkaɾa], [koˈmɛɾs]
rr		[r]		terra	[ˈtɛrə]	[ˈtɛra]
s	magánhangzók között, zöngés mássalhangzó előtt, valamint n és hangsúlyos magánhangzó között	[z]		casa, bisbe, enfonsar	[ˈkazə], [ˈbizβə], [əmfunˈza]	[ˈkaza], [ˈbizβe], [emfonˈzaɾ]
	az -çs, -igs, -nxs, -xs végződésekben	-		desigs, falçs	[dəˈzit͡ʃ], [faɫs]	[deˈzit͡ʃ], [faɫs]
	minden más esetben	[s]		sìs, sastre	[sis], [ˈsastɾə]	[sis], [ˈsastɾe]
sc	e, i előtt olasz eredetű szavakban	[ʃ]		crescendo	[krəˈʃendu]	[kreˈʃendo]
	e, i előtt katalán szavakban	[s]		ascensor, ressuscitar	[əsənzˈo], [rəsusiˈta]	[asenzˈoɾ], [resusiˈtaɾ]
	minden más esetben	[sk]		escola, fosc	[əˈskolə], [ˈfosk]	[eˈskola], [ˈfosk]
sch	német eredetű szavakban	[ʃ]		kirsch	[kiɾʃ]
sh	angol eredetű szavakban	[ʃ]		geisha	[ˈɡejʃə]	[ˈɡejʃa]
ss		[s]		assaig, massa	[əˈsat͡ʃ], [ˈmasə]	[aˈsat͡ʃ], [ˈmasa]
t	zöngés mássalhangzók előtt	[d]		gatvaire, viatge, dotze	[ɡədˈbajɾə], [ˈbjadʒə], [dodzə]	[ɡadˈbajɾe], [ˈbjadʒe], [dodze]
	szó végén l, n után	-	[t]	molt, fugint	[moɫ], [fuˈʒin]	[moɫt], [fuˈʒint]
	az -rts végződésben	-		dimarts	[diˈmaɾs]
	minden más esetben	[t]		total, manta	[tuˈtaɫ], [ˈmantə]	[toˈtaɫ], [ˈmanta]
tg	csak e, i előtt állhat, néhány összetett szóban lásd: t + g	[d͡ʒ]		metge, heretgia; de: catgut	[ˈmɛd͡ʒə], [əɾed͡ʒjə]; [kətˈɣut]	[ˈmɛd͡ʒe], [eɾed͡ʒja]; [katˈɣut]
tj		[d͡ʒ]		mitja, fetjut	[ˈmid͡ʒə], [fəˈd͡ʒut]	[ˈmid͡ʒa], [feˈd͡ʒut]
tl		[lː]		atlas	[ˈalːəs]	[ˈalːas]
tll		[ʎː]	[ʎ]	vetlla	[ˈbɛʎːə]	[ˈbɛʎa]
tm	szakszavakban	[dm]		atmosfera	[ədmusˈfeɾə]	[admosˈfeɾa]
	minden más esetben	[mː]		setmana	[səˈmːanə]	[seˈmːana]
tn	szakszavakban	[dn]		etnologia	[ədnuluˈʒiə]	[ednoloˈd͡ʒia]
	minden más esetben	[nː]		cotna	[ˈkonːə]	[ˈkonːa]
ts	szó elején	[t͡s]	[s]	tsar	[t͡sa]	[saɾ]
	minden más helyzetben	[t͡s]		lletsó	[ʎət͡so]	[ʎet͡so]
tx		[t͡ʃ]		cotxe, despatx	[ˈkot͡ʃə], [dəˈspat͡ʃ]	[ˈkot͡ʃe], [deˈspat͡ʃ]
tz	szó végén (ritka)	[t͡s]		hertz, solonetz	[ɛɾt͡s], [sulunet͡s]	[ɛɾt͡s], [solonet͡s]
	minden más esetben	[d͡z]		atzar, etzibar	[əˈd͡za], [əd͡ziˈβa]	[aˈd͡zaɾ], [ed͡ziˈβaɾ]
v	szó elején vagy n után	[b]		vaca, enviar	[ˈbakə], [əmˈbja]	[ˈbaka], [emˈbja]
	minden más esetben	[β]		aviat, servir	[əˈbjat], [səɾˈβi]	[aˈbjat], [seɾˈβiɾ]
w	néhány angol eredetű szóban	[w]		web, swing	[wep], [swiŋ]	[wep], [swiŋk]
	szó elején vagy n után	[b]		wàter	[ˈbatəɾ]	[ˈbateɾ]
	minden más esetben	[β]		darwinisme	[dəɾβiˈnizmə]	[daɾβiˈnizme]
x	szó elején, mássalhangzó után	[ʃ]	[t͡ʃ]	xocar, punxa	[ʃuˈka], [ˈpunʃə]	[t͡ʃoˈkaɾ], [ˈpunt͡ʃa]
	általában i után, általában u végű kettőshangzó után	[ʃ]		mateix, guix, rauxa	[məˈteʃ], [ɡiʃ], [ˈrawʃə]	[maˈtejʃ], [ɡiʃ], [ˈrawʃa]
	az ex kapcsolatban néhány latin eredetű szóban	[s]		extensió	[əstənziˈo]	[estenziˈo]
	az ex kapcsolatban magánhangzók, és h előtt, valamint az oxi-, hexà- előtétekben	[gz]		èxit, oxigen, hexàgon	[ˈɛgzit], [uɡˈziʒən], [əgˈzaɡun]	[ˈɛgzit], [oɡˈzid͡ʒen], [egˈzaɡon]
	ce, ci előtt	[k]		excepte	[əkˈsɛptə]	[ekˈsɛpte]
	minden más esetben (i után latin eredetű szavakban is)	[ks]		fixar, maximal	[fikˈsa], [məksiˈmaɫ]	[fikˈsaɾ], [maksiˈmaɫ]
y	csak nevekben és idegen szavakban található	[j]/[i]		yacht, Ruyra, hobby	[jɔt], [ˈrujɾə], [ˈhɔbi]	[jɔt], [ˈrujɾa], [ˈhɔbi]
z		[z]		zero, tretze	[ˈzɛɾu], [ˈtredzə]	[ˈzɛɾo], [ˈtredze]
zz	angol eredetű szakban	[z]		jazz, fizz	[d͡ʒɛz], [fiz]
	olasz eredetű szakban	[d͡z]		pizza, jacuzzi	[ˈpid͡zə], [jəˈkud͡zi]	[ˈpid͡za], [jaˈkud͡zi]

Megjegyzések:

• Az r szó végén a keleti nyelvjárásban általában néma, de néhány szóban kiejtik: amor [əˈmoɾ]/[aˈmoɾ], car [kaɾ], cor [kɔɾ], favor [fəˈβoɾ]/[faˈβoɾ], futur [fuˈtuɾ], mar [maɾ], militar [miliˈtaɾ], posterior [pustəɾiˈoɾ]/[posteɾiˈoɾ], pur [puɾ], terror [təˈroɾ]/[teˈroɾ], ulterior [uɫtəɾiˈoɾ]/[uɫteɾiˈoɾ]. Főnévi igenevek végén is néma keleten, de visszaható igéknél ott is kiejtik: portar [puɾˈta]/[poɾˈtaɾ], portar-se [puɾˈtaɾsə]/[poɾˈtaɾse]. Nem ejtik az első r-et a teljes nyelvterületen az arbre [ˈaβɾə]/[ˈaβɾe], marbre [ˈmaβɾə]/[ˈmaβɾe], perdre [ˈpɛðɾə]/[ˈpɛðɾe] szavakban. A prendre igében és származékaiban (aprendre, soprendre stb.) sem ejtik az első r-et a főnévi igenévben és az abból képzett igealakokban, ejtik viszont a többi alakban: prendre [ˈpɛndɾə]/[ˈpɛndɾe] → prendré [pəndˈɾe]/[pendˈɾe], prendria [pəndˈɾiə]/[pendˈɾia] stb., de: prenc [pɾɛŋ]/[pɾɛŋk], prenia [pɾəˈniə]/[pɾeˈnia]. Hasonlóan viselkedik a cerndre [ˈsɛndɾə]/[ˈsɛndɾe] is.
• Vidéki közbeszédben az s j, r, x [ʃ] előtt gyakran asszimilálódik, és megnyújtja ezeket a hangokat: Israel [irːəˈɛɫ]/[irːaˈɛɫ], desxifrar [dəʃːifˈɾa]/[deʃːifˈɾaɾ]. Ez azonban nem általános, beszélőtől és vidéktől függ.
• A tz kapcsolatot az -itzar végződésben gyakran egyszerű [z]-nek ejtik: realitzar [reəlid͡za]/[realid͡zaɾ] vagy [reəliza]/[realizaɾ].
• Szó végén csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben állhat a v betű. Ebben az esetben a kiejtése [f] lesz: Txékhov [ˈt͡ʃexuf]/[ˈt͡ʃexof], Kíev [ˈki.əf]/[ˈki.ef].
• A esfinx, larinx, linx szavakban az x kiejtése [ks] helyett lehet egyszerű [s] is: [əˈzfiŋks]/[eˈzfiŋks] → [əˈzfiŋs]/[eˈzfiŋs], [ləˈɾiŋks]/[laˈɾiŋks] → [ləˈɾiŋs]/[laˈɾiŋs], [liŋks] → [liŋs] .
• A w kiejtése beszélőtől függően a [b] helyett lehet [v] is: edelweiss [ˌedəɫˈbajs]/[ˌedeɫˈvajs].
• A q betűt önállóan csak néhány közel keleti névben, illetve szóban használják, kiejtése ebben az esetben [k]: Qatar [kəˈta]/[kaˈtaɾ].
• A valenciaiban nem hibás a hosszú mássalhangzók, pl. tl, tll, l·l stb. rövid ejtése.

Mássalhangzók hangkötése

Ha két szó egymás mellé kerül, az első szó végső és a második szó kezdő hangja hat egymásra. Ez a hatás a következő lehet:

• a szó végi néma mássalhangzók legtöbbjét magánhangzók előtt kiejtik: cinc homes [siŋk ˈɔməs], sang i aigua [ˈsaŋki ˈajɣwə], pa amb oli [ˈpamb ˈɔli], Sant Hilari [sant iˈlaɾi], vint-i-dos [ˌbintiˈðos], cent homes [sent ˈɔməs]/[sent ˈɔmes], venent-ho [bəˈnentu]/[beˈnento] stb.;
• a szó végi l meglágyul ll és ny előtt: el llop [əˈʎːop]/[eˈʎːop], el nyam [əʎˈɲam]/[eʎˈɲam];
• a szó végi -ç, -f, -ig, -ix, -s, -tx zöngéssé válik magánhangzó vagy zöngés mássalhangzó előtt: les altres [ləzˈaɫtrəs]/[lezˈaɫtres], mig any [mid͡ʒ aɲ];
• a szó végi -p, -t, -c [k] zöngéssé válik zöngés hang előtt: pot venir [pɔd bəˈni]/[pɔd beˈniɾ]. Különleges eset a tot llest [toˈʎːest];
• a szókezdő b-, d-, g- rendre [β], [ð], [ɣ] lesz magánhangzók és -ç, -f, -ig, -ix, -l, -s, -tx után (a d- nem változik -l után): una boira [unəˈβɔjrə]/[unaˈβɔjra], peix gros [peʒ ɣɾɔs], pa dur [pa ðu]/[pa ðuɾ], fil groc [fiɫ ɣɾɔk];
• a szó végi -s-t r-, s-, x- előtt nem ejtik: dues raons [ˈduə rəˈons]/[ˈdue raˈons], molts xais [moɫ ʃajs];
• a szó végi -n-t b-, m-, p-, v- előtt [m]-nek ejtik: un marit [uˈmːarit], bon vi [bɔm bi];
• a szó végi -n-t [k] és [ɡ] hangok előtt [ŋ]-nek ejtik: un cos [uŋˈkos], un gat [uŋˈɡat].

Nyelvjárási változatok

Egyes mássalhangzókat az egyes nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejtenek. Ezek közül a legismertebbek:

Betű(k)		Hang(ok)	Példák
g	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) e, i előtt	[t͡ʃ]	gent [t͡ʃɛnt]
	egyes beszélőknél a Baleár-szigeteken e, i előtt	[d͡ʒ]	regir [rəˈd͡ʒi]
j	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)	[t͡ʃ]	jove [t͡ʃove]/[t͡ʃoβe]
	egyes beszélőknél a Baleár-szigeteken	[d͡ʒ]	roja [ˈrod͡ʒə]
ll	a Baleár-szigeteken	[j]	llapis [ˈjapis], full [fuj]
rr	a Baleár-szigeteken és Algheróban szó végén is előfordul	[r]	amarr [əˈmar], torr [tor]
sc	a Baleár-szigeteken e, i előtt	[t͡sː]	piscina [piˈt͡sːinə], ascensor [ət͡sːənˈzo]
tg	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) e, i előtt	[t͡ʃ]	viatge [ˈvjat͡ʃe]/[ˈbjat͡ʃe]
tj	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)	[t͡ʃ]	platja [ˈplat͡ʃa]
tll	a Baleár-szigeteken	[jː]	vetlla [ˈbɛjːə]
tx	egyes beszélőknél magánhangzók között	[t͡ʃː]	cotxe [ˈkot͡ʃə]/[ˈkot͡ʃːe], despatxar [dəspəˈt͡ʃːa]/[despaˈt͡ʃːa]
tz	a Baleár-szigeteken szó végén	[s]	utilitz [utiˈlis]
	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)	[t͡s]	dotze [ˈdɔt͡se]
v	Valencia egy részén, Tarragona környékén és a Baleár-szigeteken és Algheróban szó elején vagy n után	[v]	vaca [ˈvaka]/[ˈvakə], enviar [emˈvja]/[əmˈvja]
x	a Baleár-szigeteken minden olyan helyzetben, amikor az irodalmi nyelvben [gz]-t ejtenek	[d͡z]	examen [əˈd͡zamən], oxigen [oˈd͡ziʒən]

A Baleár-szigeteken gyakori a mássalhangzók asszimilációja, nem csak az irodalmi kiejtésnél megadott kapcsolatokban, pl.: sac buit [səˈβːujt], dissabte [diˈsatːə], parlar [ˈpalːə] stb. Az s kiejtése gyakran torzul a következő mássalhangzó miatt: ses roses [səe ˈrozəs], el bisbe [əɫˈbiɾβə] stb. Ha szókapcsolatokban két s kerül egymás mellé, az első [t]-re változik: ses senyores [sɛt səˈɲoɾəs].

Szintén a szigetekre jellemző, hogy a szó végi mássalhangzók zöngétlenné válnak. Ez ott gyakori, hiszen a jelen idejű egyes szám első személyű igealakok általában mássalhangzóra végződnek, pl.: comprov [kumˈpɾɔf], envej [ənˈbeʃ].

A valenciai nyelvterületen gyakori, hogy az ads-, obs-, subs- prefixumokban a b, d kiesik: adscripció [atskɾipsiˈo]/[askɾipsiˈo], obscuritat [opskuɾiˈtat]/[oskuɾiˈtat], subscriure [supskˈɾíwɾe]/[supskˈɾíwɾe]. Hasonlóan a szó eleji gn-, mn- pn- kapcsolatokban csak az n-et ejtik, pl.: gnom [nom]. A fent meg nem nevezett esetekben a kiejtés megfelel az irodalmi nyelvnek.

Források

• Introduction. In Alan Yates: Catalan. (angolul) London: Hodder & Stoughton. 1975. 1–26. o. = Teach Yourself Books, ISBN 0 340 58820 9 Hozzáférés: 2019. február 23.
• Ortografia catalana. (katalánul) 1. Barcelona: Institut d’Estudis Catalans. 2017. ISBN 978-84-9965-360-0 Hozzáférés: 2019. február 23. ^{[halott link]}
• Ortologia i Ortografia. In Gramàtica normativa valenciana. (katalánul) 1. València: Acadèmia Valenciana de la Llengua. 2006. 20–77. o. = Collecció Textos Normatius, 2. ISBN 84-482-4422-2 arch Hozzáférés: 2019. február 23.
• Laut und Schrift. In Jenny Brumme: Praktische Grammatik der katalanischen Sprache. (németül) 2. Wilhelmsfeld: Gottfried Egert Verlag. 2007. 1–22. o. ISBN 978-3-936496-53-6 Hozzáférés: 2019. február 23.
• Aussprache und Betonung. In Karl-Heinz Röntgen: Einführung in die Katalanische Sprache. (németül) . Bonn: Romanistischer Verlag. 2000. 12–26. o. = Bibliothek Romanischer Sprachlehrwerke, 1. ISBN 3-86143-118-1 Hozzáférés: 2019. február 23.
• Lisa Immensack: Die katalanischen Dialekte der Balearen: Vergleich zwischen Katalanisch und Mallorquinisch, den Dialekten Mallorcas, Menorcas und Ibizas, den Balearen und Kataloniens und Valencias, dem Festland. (németül) München: GRIN Verlag. 2009. ISBN 978-3-640-48742-4 Hozzáférés: 2019. február 23.

Jegyzetek

1. Ingo Feldhausen: Sentential Form and Prosodic Structure of Catalan. (angolul) (hely nélkül): John Benjamins B.V. 2010. ISBN 978 90 272 5551 8
2. Max Wheeler: The Phonology Of Catalan. (angolul) Oxford: Oxford University Press. 2005. 54. o. ISBN 978-0-19-925814-7
3. Catalan. In Joan F. Carbonell – Joaquim Llisterri: Handbook of the International Phonetic Association: A Guide to the Usage of the International Phonetic Alphabet. (angolul) Cambridge: Cambridge University Press. 1999. 61–65. o. ISBN 978-0-521-63751-0 Hozzáférés: 2019. február 2.
4. Josep Saborit Vilar: Millorem la pronúncia. (katalánul) Valencia: Acadèmia Valenciana de la Llengua. 2009. Hozzáférés: 2019. február 2.
5. Olyan helyzetben ejtik így, amikor a hangot nyugaton [e]-nek (sec [sek]), keleten [ɛ]-nek (sec [sɛk]) ejtenek.