Remove ads
német tábornagy, katona From Wikipedia, the free encyclopedia
Karl Wilhelm Paul von Bülow (Berlin, 1846. március 24. – Berlin, 1921. augusztus 31.) német tábornagy, az első világháborúban a 2. hadsereg parancsnoka.
Karl von Bülow | |
Született | 1846. március 24.[1][2][3][4][5] Berlin |
Meghalt | 1921. augusztus 31. (75 évesen)[1][3][4][5] Berlin |
Sírhely | Invalidenfriedhof |
Állampolgársága | német |
Ország | Német Birodalom |
Rendfokozata | tábornok |
Csatái | |
Kitüntetései |
|
Gyermekei | Vicco Bülow-Schwante |
Szülei | Bernhard Ernst von Bülow |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl von Bülow témájú médiaállományokat. |
Karl von Bülow nagy múltú porosz katonacsaládban született 1846. március 24-én. Katonai szolgálatát 1864-ben kezdte a 2. gyalogos gárdaezrednél. Részt vett az 1866-os osztrák–porosz háborúban, ahol Königgrätznél kitüntette magát. Az 1870-es porosz–francia háborúban megkapta a másodosztályú Vaskeresztet. 1877-től századosként a vezérkarnál szolgált, 1893-ban pedig ezredessé léptették elő és megkapta a 4. gárdaezred parancsnokságát. 1897-ben vezérőrnagyként a hadügyminisztériumhoz került, 1901-ben pedig már mint altábornagy lett a 2. gárdahadosztály parancsnoka. Egy évvel később a vezérkarnál volt hadbiztos, majd 1903-tól a III. hadtest parancsnokságát bízták rá. 1912-ben vezérezredessé léptették elő és rábízták a III. hadtest felügyelőségét (General-Inspekteur).
A háború kitörése után Bülow 1914 augusztusában a nyugati fronton a 2. hadsereg parancsnokságát kapta meg, amely a Schlieffen-terv alapján a német hadsereg támadó jobbszárnyához tartozott. Augusztus 7-én Bülow megszállta Liège-t, augusztus 22-23-án pedig elfoglalta Namur erődjét. Továbbhaladva visszaverte a Charles Lanrezac által vezetett francia 5. hadsereget Charleroi-nál augusztus 23–24-én, majd öt nappal később a pikárdiai Saint-Quentinnél ismét vereséget mért rájuk.
A 2. hadseregtől jobbra (és nyugatra) elhelyezkedő 1. hadsereg az előrenyomulás közben egyre inkább elszakadt a 2. hadseregtől, ezért Bülow arra utasította annak parancsnokát, Alexander von Kluckot, hogy csökkentse a két hadtest közötti 40 km-es rést. Kluck ennek következtében nem a Schlieffen-tervben szereplő útvonalon, Párizst délnyugatról megkerülő útvonalon haladt, hanem a francia fővárost délkeletről igyekezett megkerülni. Bülow szeptember 4-én átkelt a Marne folyón, de 5-én komoly ellenállásba akadt. A gyorsan megerősített francia 5. hadseregnek sikerült behatolni a két német hadsereg közötti résbe és bekerítéssel fenyegette a hosszú előrenyomulásban elfáradt németeket. Az első marne-i csatában a franciák megállították a német előrenyomulást és Bülow védelmi pozícióba vonult vissza az Aisne folyó mögött. Később a Schlieffen-terv megváltoztatása és a visszavonulás miatt a német közvélemény Bülowot hibáztatta a haditerv kudarcáért.
Karl von Bülowot 1915 januárjában tábornaggyá léptették elő. Két hónappal később szívrohamot kapott és 1916 elején végleg visszavonult. Berlinben élt egészen 1921-es haláláig.
Karl von Bülow 1883-ban vette feleségül Molly Krachtot (1864-1945). Három gyermekük született, Alexandra (1884-1953), Busso (1886-1915) és Vicco von Bülow-Schwante (1891-1970).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.