Bermánn Móric és Schmelzer Regina fiaként született. Jogi tanulmányokat folytatott, de nem fejezte be, a Magyar Általános Hitelbanknál helyezkedett el, mint tisztviselő. Írói pályáját sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság című lapoknak, a Rovás című rovat politikai reflexiói az írásai voltak.
1895. október 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Erdei Rózsa színésznővel.[5] Felesége 1873. február 5-én született és eredeti neve Fliegelman Rózsa volt. Az esküvő idején Budapesten, a VI. kerületi Szív utca 33. szám alatt laktak. Következő év augusztusában megszületett leányuk, Noémi Lívia, később Kallós Istvánné Kóbor Noémi írónő.
Cognac-idillek. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1914 (Athenaeum könyvtár)
A front mögött; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1918 (Világkönyvtár II.)
A halál; Franklin, Budapest, 1918
A bolsevismusról, a bolsevismus alatt; Franklin, Budapest, 1919
Művész és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1919 (Magyar könyvtár)
Mi az igazság?; Garai Ny., Budapest, 1920
Agáta nővér. Színmű; Franklin, Budapest, 1920
Furcsák klubja; Franklin, Budapest, 1921
Pók Ádám hetvenhét élete. Regény; Franklin, Budapest, 1923 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
Szidi. Egy varrólány története; Fővárosi Ny., Budapest, 1924 k. (Béta olvasó)
Háború és béke; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
Regény novellákban; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
Szent Harpagon; Globus, Budapest, 1932
Hamlet az irodában. Regény; Franklin, Budapest, 1934
Álmodom, tehát vagyok; Arany Ny., Budapest, 1943
Budapest. Regény; utószó Bodnár György; Pesti Szalon, Budapest, 1993 (Pesti Szalon könyvek)
Aranyhajú Rózsika; utószó Rónay László; Argumentum, Budapest, 2003
Ki a gettóból; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2007 (Magyar zsidó elbeszélés)
Hamupipőke őnagysága. Ki a gettóból II.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2008 (Magyar zsidó elbeszélés)
Válogatott munkái (I–XII. Budapest, 1930)
Kortársak visszaemlékezései szerint ő volt a névadója a Chinoin gyógyszernek, majd az erről elnevezett gyárnak. A Chinoin nevet egy kinintartalmú gyógyszer számára találta ki.[forrás?]
_–_crop.jpg)
