növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) a ciprusfélék családjába tartozó Metasequoia nemzetség egyetlen recens faja. További magyar nevei: ősmamutfenyő, kínai ősfenyő, szecsuani mamutfenyő[1] A nemzetséghez további 4, mára fosszilis faj tartozott.
Kínai mamutfenyő | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Metasequoia glyptostroboides Hu & W.C. Cheng, 1948 | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú médiaállományokat és Kínai mamutfenyő témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
A nemzetség felfedezésének története[2] rendhagyó, ugyanis először kövület formájában talált rá egy Shigeru Miki nevű botanikus 1941-ben honsúi (Japán) fiatalabb harmadkori rétegben. A lelet levelei a Taxodiumra, a közelben megtalált tobozok pedig a Sequoiára hasonlítottak, ezért Miki a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) új nemzetségeként írta le a leletet 1941-ben, annak ellenére, hogy tobozokat viselő leveles hajtásokat nem talált. Ugyanebben az évben talált rá T. Kan, a nanjingi egyetem munkatársa Közép-Kínában, Whan-hsien városától délre, a Jangce partján arra az új tűlevelű fajra, melyet 1948-ban Metasequoia glyptostroboidesnek neveztek el.
Akár a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), igazi élő (növényi) kövület: maradványai Észak-Amerikából és Európából (Lengyelország, Bulgária) is előkerültek.
Csak Dél- és Közép-Kínában honos Szecsuan és Hubei határán. Félreeső csoportjai találhatóak Hunan tartomány északkeleti részén. Legnagyobb, 6000 fát számláló erdejét az 1949-es forradalom után kivágták. 1980 óta a faj védett, kivágása tilos. A Kínán kívül élő példányok nagy része egyetlen fától származik; ennek magvait 1947-ben küldték szét Kínából a világ minden tájára.
Ültetett példányai megtalálhatók számos botanikus kertben és parkban, parkerdőben, egyebek közt hazánkban is. Magyarország éghajlatát kimondottan kedveli: gyorsan nő és szép koronát fejleszt.
A mocsárciprusra emlékeztető külsejű, eredeti termőhelyén 30–35 méter magasra növő, lombhullató fa. Törzse alul kiszélesedik. Koronája kúp alakú, ágai átellenesen ágaznak el.
Élénk világoszöld tűlevelei a hosszúhajtásokon szórtan állnak, a törpehajtásokon (ezek olyan, rövid szártagú hajtások, amelyeken a nóduszok egymáshoz nagyon közel helyezkednek el) pedig fésűsen, azaz két, átellenes sorban. Legfőbb jellegzetessége, hogy éppen így, átellenesen helyezkednek el rügyei és maguk a törpehajtások is.
Gömbölyded toboza zöld, 3–4 cm átmérőjű, pikkelyei pajzs alakúak.
Szárazföldi éghajlaton is megél, de leginkább a jó morzsalékos, üde talajt és a párás levegőt kedveli. Télálló. Törpehajtásai ősszel a rajtuk levő tűlevelekkel együtt rozsdabarnára színeződnek, majd egészben hullanak le.
Gyorsan növő, ideális kerti fenyőféle.
Ismertebb fajták:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.