Késő devon

A késő devon a devon földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely 382,7 ± 1,6 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső devon kor után, és 358,9 ± 0,4 mya ért véget a karbon időszak kezdetekor.^[3] Kronosztratigráfiai megfelelője a felső devon sorozat.

Késő devon (382,7 – 358,9 millió évvel ezelőtt)

Előző kor Következő kor Középső devon Kora karbon

PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓

Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül)

Idővonal

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

A devon időszak eseményei m • v • sz -420 — – -415 — – -410 — – -405 — – -400 — – -395 — – -390 — – -385 — – -380 — – -375 — – -370 — – -365 — – -360 — – -355 — Karbon Szilur Famenni Frasni Giveti Eifeli Emsi Prágai Lochkovi                 P a l e o z o z o i k u m D e v o n K é s ő K ö z é p s ő K o r a 372,2 ± 1,6 – 358,9 ± 0,4 Ma 382,7 ± 1,6 – 372,2 ± 1,6 Ma 387,7 ± 0,8 – 382,7 ± 1,6 Ma 393,3 ± 1,2 – 387,7 ± 0,8 Ma 407,6 ± 2,6 – 393,3 ± 1,2 Ma 410,8 ± 2,8 – 407,6 ± 2,6 Ma 419,2 ± 3,2 – 410,8 ± 2,8 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 ← 6 1Rhynie-csert 2Hunsrück-fauna 3Bokrok és fák elterjedése[1] 4Kellwasser-esemény[2] 5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete 6Hangenberg-esemény A devon eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók.

Tagolása

A kort az alábbi két korszakra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

• Frasni korszak: 382,7 ± 1,6 – 372,2 ± 1,6 Ma
• Famenni korszak: 372,2 ± 1,6 – 358,9 ± 0,4 Ma

Meghatározása

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a felső devon sorozat alapja (a kor kezdete) a Ancyrodella rotundiloba konodontafaj megjelenésével kezdődik. A sorozat tetejét (a kor végét) a Siphonodella sulcata konodontafaj megjelenése jelzi.^[4]

Élővilága

A késő devon idején jelentek meg az első négylábúak, amikor az ősi bojtosúszójú halakból (Sarcopterygii) kifejlődtek az első kétéltűek (Amphibia), például a Labyrinthodontia csoport.

A devon utolsó 50 millió évében a légkör szén-dioxid tartalma 10%-ról 1%-ra csökkent, oxigéntartalma pedig 5-ről 20%-ra nőtt. E folyamatban, ami főleg a késő devon idején gyorsult fel, kulcsszerepe lehetett az időszak végére kihalt Archaeopteris hatalmas erdőinek. E növény spórákkal és nem magokkal szaporodott, de felépítésében nagyon sok közös vonást mutatott a mai fákkal.

A késő devon kihalás

Bővebben: Késő devon kihalási esemény és Kihalások okai

A késő devon kihalás néven ismert esemény mintegy 364 millió évvel ezelőtt csúcsosodott ki, a frasni és a famenni korszakok határán, majd egy újabb hulláma lezárta a devon időszakot. Oka valószínűleg az óceánok oxigénszintjének süllyedése volt. Arányaiban súlyosabb sokk volt az élővilág számára, mint a dinoszauruszok kihalásaként ismert kréta–tercier kihalási esemény.