Kálló (település)

magyarországi község Nógrád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Kálló (település)map

Kálló község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Ez a szócikk a nógrádi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kálló (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Kálló
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kálló címere
Kálló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterBaboss Buda (független)[1]
Irányítószám2175
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1665 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 05″, k. h. 19° 29′ 38″
Kálló (Nógrád vármegye)
Kálló
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kálló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálló témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

Aszódtól 15 kilométerre, Budapesttől 55 kilométerre fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Erdőtarcsa, délkelet felől Verseg, dél felől Kartal és Aszód, délnyugat felől Galgamácsa, északnyugat felől pedig Erdőkürt.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Erdőkürt vagy Verseg érintésével a 2106-os, Vanyarc felől pedig a 2137-es úton. Erdőtarcsával és azon keresztül Nagykökényessel a 21 152-es út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melyről Bagnál letérve, Aszódon, Kartalon és Versegen keresztül érhető el.

Thumb
Római katolikus Szent Pál megtérése templom

Története

Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalo alakban írva és már ekkor egyházas hely volt.

Kálló település a váci püspök birtoka volt. 1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel. A török időkben, 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka. 1849-ben nagy kolerajárvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét terjedt a járvány, ekkor 134 halálos áldozata volt.

  • Thumb
    Kálló – I. katonai felmérés térképe (1763-1785)
  • Thumb
    Kálló – II. katonai felmérés térképe (1806-1869)
  • Thumb
    Kálló – III. katonai felmérés térképe (1869-1887)
  • Thumb
    Kálló és környéke – III. katonai felmérés térképe (1869-1887)

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt. 2011-ben 1477 lakosa volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Babecz Jánosné (KDNP)[3]
  • 1994–1998: Babecz Jánosné (független)[4]
  • 1998–2002: Babecz Jánosné (független)[5]
  • 2002–2006: Babecz Jánosné (független)[6]
  • 2006–2010: Babecz Jánosné (független)[7]
  • 2010–2014: Ivanovics István (független)[8]
  • 2014–2019: Baboss Buda (független)[9]
  • 2019–2024: Baboss Buda (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Baboss Buda (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1458
1439
1455
1630
1717
1698
1665
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,5% (13,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,3% volt római katolikus, 1,7% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (47,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között
  • Szent István-szobor
  • Szent János-szobor a plébánia kertjében
  • Fejér Máté Szent Kristóf szobra a Szent Kristóf vendégháznál[14]
  • Padlásmúzeum a Szent Kristóf házban

Források

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.