From Wikipedia, the free encyclopedia
A nemespanni vagy kislapási Juhász család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család.
A család neve eredetileg Hajas volt, állítólag 1596-ban Hajas Benedek Rudolftól szerzett címeres nemeslevelet. A hagyomány szerint ez akkor veszett el, amikor mint hadparancsnok török fogságba került. Érsekújvár török parancsnoka (1663-1685 között) ekkor juhokat őriztetett vele és innen maradt rajta a Juhász név. Ebből származik a család eredetmondája is, mely a Zülfikár lakomája néven vált ismertté az irodalomban.[1]
Hajas másként Juhász Benedek és Tamás, illetve mások 1622. július 6-án II. Ferdinándtól kapott újabb nemeslevelet, melyet 1623-ban hirdettek ki Nyitra vármegyében,[2] majd Benedek, felesége Lapásy Judit révén királyi adományt kapott Kislapásra. Ebbe a nyitrai káptalan beiktatta. Így kerülhettek Sopron vármegyéből Nyitra vármegyébe, már Juhász néven.[3]
Mivel a Juhász foglalkozást jelölő családnév gyakori a Nyitra vidékén is, ezért az egyes családtagok azonosítása gyakran nehézségekbe ütközik.[4]
1570-ben Melleken Hajas Imre és fia Gergely, Verebélyen Juhász Pál,[5] 1664-ben Kislapáson Albert, Lapásgyarmaton Ádám, Nemespannon István, Nagycétényben Mátyás, Gergely és István, Tardoskedden György szerepel a török adóösszeírásokban.[6]
A 17. században Vágújhelyen is birtokosok voltak, később a család egy ága Nemespannon és környékén élt.
Juhász István 1730-ban kapott érseki adományt Nemespannon az Alsó Osztályban,[7] valószínűleg felesége Pallya Katalin (az 1699-ben adományos Miklós lánya) révén szerzett birtokrészeire.[8] A 18. század elején a Marczy családdal álltak közeli rokonságban.[9] Az 1752-es dikális összeírásban Nemespannon István, az 1754-es nemesi összeírásban György és István szerepelnek Nemespannon. 1756. augusztus 10-én Nyitra vármegye Juhász Istvánnak és fiainak Jánosnak, Ferencnek, Józsefnek és Mihálynak, továbbá Juhász István testvérének Györgynek részére adott ki nemesi bizonyságlevelet, melyet 1790-ben Komárom vármegyében, 1833-ban pedig a verebélyi székben is kihirdettek József részére.[2] 1779-ben Nemespannon József, Mihály és János szerepelnek a nemesi összeírásban.[10] 1784-ben az Alsó Osztályban József és Mihály a Közép Osztályban pedig János özvegye voltak birtokosok. 1797-ben is utóbbiakot írták össze a faluban, Tardoskedden pedig Józsefet (ő 1 lovast állított ki).[11] 1820. december 2-án Juhász János kapott nemesi bizonyságlevelet.[12] 1838-ban Juhász Pál 5800 pengő forinton 32 évre zálogba vette Fábry Alajos tardoskeddi egész belső Curiáját (nemesi birtokot, külső tartozandóságok szerint fél Curia).[13] 1896-ban Nemespannon János, Mihály és József éltek.
Valószínűleg ide tartozik Juhász Katalin Heringh János özvegye, akinek 1746-ban Csery János kiscétényi birtokrészének felét örökösen bevallotta.[14]
Kislapási Juhász Istvántól és feleségétől Marsovszky Teréztől származó Zsigmond (1811-?) első felesége dicskei Kovács Anna volt, így a család egy ága Dicskére is elszármazott, de a birtokaikat főként árendába adták.[15]
1841-ben Nyitra vármegyétől több családtag kapott nemesi bizonyságlevelet,[16] melyet 1843-ban hirdettek ki Fejér vármegyében. A család Esztergom és Komárom vármegyébe (1790) is elszármazott.[17]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Címerük kékben, pálma/olajfaágat tartó oroszlán vagy párduc. Sisakdísz: pálma/olajfaágat tartó egyszarvú. Takarók: vörös-arany, kék-ezüst.
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
