From Wikipedia, the free encyclopedia
John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.
John Dewey | |
Született | 1859. október 20. Burlington, Vermont, USA |
Elhunyt | 1952. június 1. (92 évesen) New York |
Állampolgársága | amerikai |
Szülei | Capt. Archibald Sprague Dewey |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | President of the American Psychological Association (1899–1899) |
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Sírhelye | Vermonti Egyetem[3] |
Filozófusi pályafutása | |
Amerikai Egyesült Államok 20. század | |
Iskola/Irányzat | pragmatizmus |
Érdeklődés | oktatási filozófia, ismeretelmélet, újságírás |
Akikre hatott | Richard Rorty, Hilary Putnam, Richard J. Bernstein, Cornel West, Jürgen Habermas, Sidney Hook, Noam Chomsky, Hu Si ( ), Thorstein Veblen |
Akik hatottak rá | Platón, Jean-Jacques Rousseau, Hegel, Charles Sanders Peirce |
Fontosabb nézetei | a gondolkodás és a cselekvés viszonya, oktatási problémák |
Fontosabb művei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz John Dewey témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dewey a vermonti Burlingtonban született. 1879-ben szerzett diplomát a vermonti egyetemen. 1884-ben Michigan egyetemén dolgozott. 1894-ben csatlakozott az újonnan indult chicagói egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904-ben már a New York-i Columbia egyetem filozófiaprofesszora. Charles Beard történésszel, Thorstein Veblen közgazdásszal és James Harvey Robinsonnal megalapították az úgynevezett New School Social Research-t, ami az oktatást volt hivatott megreformálni. A Szabadság és a kultúra című művében (1939) a fasizmust kritizálja. Elítélte még a sztálinizmust is, főleg a sztálini „tisztogatások” miatt.
Az instrumentalizmus; a pragmatizmus (az igazság ismérve a hasznosság) egyik alakja. Demokrácia és nevelés című munkája máig alapműnek számít az amerikai pedagógiában. Szerinte a gondolkodás csak egy eszköz a cselekvéshez. Ezért a gondolatoknak csak eszközértékük van. (Segíti vagy nem segíti a cselekvést, gyakorlatot.) Filozófiáját ezért nevezik instrumentalizmusnak. Csak a növekedés fejlődés a lényeg, nem pedig az amúgy is elérhetetlen tökéletességet tartja szem előtt (művelődés, okosodás).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.