Johannes Scotus Erigena

Johannes Scotus Erigena, vagy Eriugena, Ierugena, Jerugena (Írország, 810 körül – Párizs, 877 körül) középkori ír filozófus, egyházi író. Újplatonikus emanációs tanokat vallott, melyeket az egyház többször is elítélt.

Johannes Scotus Erigena
Erigena ábrázolása egy 12. századi kéziratban
Született	810 körül Írország
Elhunyt	877 körül (kb. 60–70 évesen) Párizs
Állampolgársága	ír
Foglalkozása	filozófus fordító író
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Frank Birodalom – Középkori filozófia –
Iskola/Irányzat	újplatonizmus
Akik hatottak rá	Hippói Szent Ágoston Nüsszai Szent Gergely
Fontosabb művei	De divisione naturae
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Scotus Erigena témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Erigena Johannes (János) néven született 810 körül minden valószínűség szerint Írországban, amelyet akkor Scotia major (nagyobb Skócia)-nak mondtak. A kéziratokban hol Scotusnak (Skóciából való), hol Jerugenának (írországi) nevezik. Megtanult görögül és latinul, illetve ismerte Platón és Arisztotelész néhány művét.^[1] Még 847 előtt a Nyugati Frank Királyságba, a párizsi palotaiskolába ment Kopasz Károly király kérésére filozófiát és teológiát tanítani. 851-ben megtámadta Orbais-i Gottschalk predesztináció tanát. 855-ben a valence-i, 859-ben a langres-i zsinat viszont Erigenát ítélte el. 877 körül hunyt el.^[2]

Művei

Erigena latin nyelvre fordította Pszeudo-Dionüsziosz műveit, Hitvalló Szent Maximosz Ambigua, és Nüsszai Szent Gergely Az ember teremtéséről című írásait. Saját filozófiai nézeteit a De divisione naturae-ban fejtette ki. Tanítását a több pápa – IX. Leó 1050-ben és III. Honoriusz 1225-ben – elítélte. Utóbbi Erigena fő művének példányait igyekezett felkutatni és elégetni, mint egyházellenes írást.^[1] Később is elutasították nézeteit a római katolikus egyházon belül, így 1910-ben és 1925-ben is (DS 320).^[2] Erigena műveit a Patrologia Latina 122. kötete tartalmazza.^[3]

Filozófiája

A kezdet kezdete a teremtő teremtetlen természet (nature creans non creata): Isten. Az ő tudásának köszönheti létét az ideák világa: a teremtett és teremtő természet (natura creata creans). A teremtett – bár örök – ideák a dolgok létének elsőrendű okai (causae primordiales). A lét harmadik fokozata a teremtett és nem teremtő természet (natura creata non creans). Benne látható a láthatatlan, felfogható a felfoghatatlan, s ezért dicsőítik az értelmes teremtmények. Az utolsó fokozat a létezők visszatérése a kezdethez (natura non crans non creata). Eriugena az igazi filozófiát azonosítja a vallással, mivel a hit és a tudás között nem lehet áthidalhatatlan ellentmondás. Az emberi tekintéllyel szemben azonban az értelem pártját fogja: „auctoritas ex vera ratione processit, ratio vera nequaquam ex auctoriate” (De divisione nature, I. 69). A hatalommal szemben a tudáson alapuló hozzáértés tekintélyét fogadja el, „mivel gyönge lábakon áll az olyan tekintély, amelyet nem támaszt alá érdemi belátás, míg valódi értelmi belátáson nyugvó észszerűség ereje megdönthetetlen”.^[4]

Emlékezete

1976 és 1993 között Johannes Scotus Erigena portréja szerepelt az Ír Köztársaság B-sorozatú 5 fontos bankjegyének előoldalán. A hátoldal egy részletet ábrázolt a Codex Cenannensis-ből. A címlet narancssárga alapszínű, mérete 156 x 82 mm volt.^[5]

Művei magyarul

• Magyarázatok Szt. Dionysius Égi hierarchiájáról (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez (közreadja Redl Károly), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-843-1, 245–246. o.
• Szentbeszéd János Szt. Evangéliumának prológusához (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 246–247. o.
• Kommentár János Szt. Evangéliumához (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 247. o.
• A természet felosztásáról (ford. Horváth Judit) IN: Az égi és a földi szépről, 247–267. o.
• A természetekről. Periphyseon; ford., bev., jegyz. bibliográfia Vassányi Miklós; Szt. István Társulat, Bp., 2015 (Középkori keresztény írók) Online részletek
• Johannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja. Homília Szent János evangéliumának prológusához; ford. Alácsi Ervin János, Németh Bálint, Sursum, Gödöllő, 2018

Jegyzetek

1. Pallas, i. h.
2. Katolikus lexikon, Eriugena
3. https://books.google.hu/books?id=q2mQHvy4_usC&redir_esc=y
4. Szabadbölcsészet. mmi.elte.hu. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
5. Archivált másolat. [2019. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 4.)

Források

• Adamik Tamás: Latin irodalom a Karoling-korban: 8–9. század. Budapest: Kalligram. 2017. ISBN 978-963-468-001-7
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
• Scotus Erigena. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

• Filozófiatörténet általános bölcsészeknek, Boros János, Lendvai L. Ferenc. (http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index58e3.html?option=com_tanelem&id_tanelem=270&tip=0)

További információk

• Lendvai L. Ferenc -- Nyíri Kristóf : A filozófia rövid története

Kapcsolódó szócikkek

• Középkori latin irodalom

• Középkorportál
• Filozófiaportál