Johann Meixner
osztrák szobrász From Wikipedia, the free encyclopedia
Johann Meixner (Červený Potok (ma Králíky része), Csehország, 1819. január 3. – Bad Gleichenberg, Stájerország, 1872. augusztus 23.) osztrák szobrász. Izsó Miklós magyar szobrászművész egyik mestere volt Bécsben.
Johann Meixner | |
![]() | |
Született | Czerwony Strumień |
Elhunyt | 1872. augusztus 23. (53 évesen)[1][4][5][6] Bad Gleichenberg[7] |
Állampolgársága | osztrák[8] |
Foglalkozása | szobrász |
![]() | |
Johann Meixner aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Meixner témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
1841-től a bécsi akadémián,[9] majd 1847-48-ban és 1854–55-ben Rómában tanult. 1851-ben kötött házasságot Eleonore Hartunggal, Christoph Hartung leányával. 1861-ben ő volt az egyik alapítója a Wiener Künstlerhausnak. Bécsi művein kívül sokat dolgozott magyarországi szakrális épületek díszítőszobrain is.
Főbb művei
Bécsben
- Szobrok a Westbahnhof részére
- Danubius-kút
- Miksa császár emlékműve, Hietzing Am Platz
- Radetzky-emlékmű
- Liszt Ferenc
- Friedrich Schiller
Magyarországon
- Szobrok az esztergomi bazilika részére
- Szobrok a kalocsai székesegyház részére
- Szobrok a budapesti Hermina-kápolna részére (pl. Árpád-házi Szent Erzsébet)
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Képgaléria
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.