Remove ads
Jeging osztrák község Felső-Ausztria Braunau am Inn-i járásában. 2019 januárjában 691 lakosa volt.
| Jeging | |||
 | |||
| A Szt. István-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Braunau am Inn-i járás | ||
| Irányítószám | 5225 | ||
| Körzethívószám | 07744 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 691 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 486 m | ||
| Terület | 6,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′, k. h. 13° 09′ | |||
| Jeging weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeging témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Jeging Felső-Ausztria Innviertel régiójában fekszik a Mattig folyó mentén. Az önkormányzat 9 településrészt és falut egyesít: Abern (200 lakos 2018-ban), Bernroid (20), Gewerbegebiet (3), Hochhalting (51), Jeging (254), Oberedt (64), Pfaffing (5), Schweiber (80) és Unteredt (14).
A környező önkormányzatok: északra Pfaffstätt, keletre Munderfing, délre Lochen am See, nyugatra Kirchberg bei Mattighofen.
A Jeging nemesi nemzetség 753-ig vezethető vissza. Utolsó tagja, a fiúutód nélküli Heinrich von Jeging 1392-ben visszavonult a michaelbeuerni bencés apátságba, birtokait pedig az egyházra hagyta. A falu alapításától kezdve egészen 1779-ig Bajorországhoz tartozott, amikor azonban a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke következtében a teljes Innviertel Ausztriához került át. A napóleoni háborúk során 1809-ben a régiót a franciákkal szövetséges Bajorország visszakapta, majd Napóleon bukása után ismét Ausztriáé lett.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Jeginget Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett. A második világháború után a község visszakerült Felső-Ausztriához.
Remove ads
A jegingi önkormányzat területén 2019 januárjában 691 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 88,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 83,9%-a római katolikusnak, 3,2% evangélikusnak, 1,2% ortodoxnak, 7,2% mohamedánnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (90,8%) mellett a törökök (5,4%) és a szerbek (1,5%) alkották.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 693 |
| 2018 | 691 |
Remove ads
- a Szt. István-plébániatemplom gótikus épülete a 15. századból származik
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads