falu Horvátországban, Isztria megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ježenj (olaszul: Ieseni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.
Ježenj | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Isztria |
Község | Pazin |
Jogállás | falu |
Polgármester | Renato Krulčić |
Irányítószám | 52000 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 147 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 365 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 13′ 16″, k. h. 13° 51′ 40″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 5 km-re délnyugatra, a D48-as főút mellett a Lim-csatorna felett völgyekkel szabdalt, erdőkkel borított kasztvidéken fekszik. Ježenj több kis településből áll, melyek közül Mali Ježenj és Veli Ježenj a legnagyobbak. Egymástól való távolságuk mintegy egy kilométer. Kisebb települések még Mališi, Brčani és Čubani. A település központja Veli Ježenj, tőle mintegy 500 méterre délnyugatra található Mali Ježenj.
Mali Ježenj területén illír erődített település maradványait találták. A római kori életnek nem maradtak jelentősebb nyomai. A római kor utáni időszakból a 6–7. századból származik a Frančini településrész területén feltárt kora középkori temető, melynek néhány sírja (ékszer, vaskés leleteivel) a római lakosság mellett már a korai szláv jelenlétre is utal. Ježenj létezésének legrégibb írásos nyoma egy 1478. április 3-án kelt okirat, melyben III. Frigyes német-római császár megerősíti "Monte Jesen" (a mai "Ježenjski brig" vagy "Ježenjski vrh") birtokában Tinjan közösségét, mely akkor vásárolta azt Giovanni Cehornertől. Ježenj egészen 1992-ig a tinjani plébániához tartozott, ekkor azonban káplánjával a stari pazini plébánia alá rendelték. A 16. században épített Szent Lúcia templom, később plébániatemplom Ježenjtől délkeletre a Pazini mezőn (Pazinsko polje) található Munci, Grubiši és Heki falvak irányában. A településnek 1880-ban 202, 1910-ben 245 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A lakosság idősebb része még Olaszországban született, a település ugyanis az I. világháború után egészen 1943-ig az olasz kapitulációig Olaszországhoz tartozott. A gyermekek kezdetben Hekire, majd az itteni népiskola bezárása után 1980-ig Tinjanra, majd később Pazinba jártak az alapiskolába. Az elektromos áramot 1953-ban vezették be a településre, 1969-re pedig kiépült a vízvezeték hálózat is és Ježenj az ivóvizét buzeti forrásokból kapja. 1973-ban aszfaltozták a Prljuhovicától a régi településközpontig Veli Ježenjig, valamint a Mali Ježenjtől Mališira vezető utat, majd 1982-ben Juraj Dobrilának a falu nagy szülötte halálának 100. évfordulójára a település központját is. Ezt az ünnepet szentmisével, valamint alkalmi sport és kulturális rendezvénnyel tartották meg. Ježenjnek 2011-ben 139 lakosa volt.
Itt született 1812. április 16-án egy szegény paraszti családból Juraj Dobrila (1812-1882) porecsi, majd trieszti püspök.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.