Litvánia nagyfejedelme From Wikipedia, the free encyclopedia
Jaunutis (kb. 1306 – 1366 után) Litvánia nagyfejedelme 1341 és 1345 között. Fivérei, Algirdas és Kęstutis űzték el a trónról.
Jaunutis | |
Litvánia nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1341 – 1345 | |
Elődje | Gediminas |
Utódja | Algirdas |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Gediminas-ház |
Született | kb. 1306 |
Elhunyt | 1366 után |
Édesapja | Gediminas |
Édesanyja | Jewna |
Testvére(i) |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaunutis témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jaunutis egyike volt Gediminas nagyfejedelem hét fiának, feltehetően 1306 és 1309 között született.[1]
Apja 1341-es halála előtt egyetlen írásos forrás sem emlékezik meg róla.[2] Nem ismert, hogy Gediminas miért választotta őt utódjának, egyes vélemények szerint megfelelő kompromisszumnak látszott a pogány (Algirdas és Kęstutis) és ortodox keresztény (Narimantas, Karijotas, Liubartas) fiai között.[3] Más történészek szerint Jaunutis a nagyfejedelem második feleségének volt a legidősebb fia,[4] vagy halála idején ő élt együtt Gediminasszal, ezért kapta meg tőle Vilniust.
Kevés információ áll rendelkezésre uralkodásáról is. Litvánia ekkoriban viszonylagos békében élt a Teuton lovagrenddel, amelyet a tehetetlen Ludolf König nagymester vezetett.[2] Testvérei jóval aktívabbak voltak nála: Algirdas megtámadta Mozsajszkot, a Livóniai lovagrendet és megvédte Pszkovot; Kęstutis pedig másik fivérüknek, Liubartasnak segített a halics-volhíniai fejedelemség örökösödési vitáiban.[3] A Bychowiec-krónika szerint Jaunutist Jevna, Gediminas volt felesége segítette. Ő azonban 1344 körül meghalt és röviddel később Jaunutis elveszítette trónját. Mivel a lovagrend hadjáratot tervezett és szükség volt a határozott vezetésre, Algirdas és Kęstutis megegyezett, hogy átveszik az ország fölötti hatalmat. Utóbbi 1345 telén elfoglalta Vilniust és fogságba ejtette a menekülő Jaunutist, aki aztán megkapta részfejedelemségnek Zaszlavl városát. Jaunutis innen Szmolenszkbe, majd sógorához Szimeon moszkvai fejedelemhez menekült. Moszkvában megkeresztelkedett és felvette az Ioann nevet, de segítséget nem kapott a sógorától.[5] Testvére, Naumantas megpróbált segítséget kérni az Arany Horda kánjától, Dzsanibégtől, de ő sem járt sikerrel. Később Jaunutis kibékült Algirdasszal és visszakapta Zaszlavlt. Utoljára 1366-ban említik egy Lengyelországgal kötött szerződésben, a következő évi livóniai szerződésben viszont már nem, vagyis feltehetően közben meghalt.[4] Három fia született: Symeon Zaslawski, Grzegorz Słucki és Michal Zaslawski.[6] Halála után Michal volt Zaszlavl kormányzója, míg 1399-ben ő is elhunyt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.