amerikai űrhajós From Wikipedia, the free encyclopedia
James (Jim) Arthur Lovell (Cleveland, Ohio, 1928. március 25. –) amerikai űrhajós.
James Lovell | |
James Lovell holdgömbbel (1969. december 1.) | |
Született | James Arthur Lovell 1928. március 25. (96 éves) Cleveland, Ohio USA |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Házastársa | Marilyn Lovell (1952. június 6. – ) |
Gyermekei |
|
Szülei | Blanche Lovell |
Foglalkozása | űrhajós |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz James Lovell témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A wisconsini Egyetem és a haditengerészeti akadémia elvégzése után repülőtiszt. 1958-tól berepülőpilóta volt. 1962. szeptember 17-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 29 napot, 19 órát és 3 percet töltött a világűrben. 1973. március 1-jén köszönt el a légierőtől és a NASA űrhajósaitól. Egy texasi nagyvállalat elnöke lett.
(zárójelben a repülés dátuma)
1965-ben a Gemini-program második emberes repülésén, a Gemini–4 tartalék pilótája.
Frank Borman parancsnok mellett a Gemini–7 pilótája. A két hét hosszú küldetés az addigi leghosszabb volt az űrhajózás történetében. 1965. december 15-én a Gemini–7 űrrandevút hajtott végre (passzív résztvevőként) a pár órával korábban pályára állított Gemini–6A űrhajóval.
A Gemini–9 eredeti legénységének (Elliott See és Charles Bassett) 1966. február 28-i halálát követően a tartalékok kerültek előtérbe. Az űrrepülés tartalék parancsnoka.
A Gemini–12, az utolsó Gemini űrhajó parancsnoka. A terv az Agena célrakétával való összekapcsolódás volt. Ennek sikere után Edwin Aldrin pilóta három űrsétát tett.
Az Apollo–8 az első űrhajó, amely embereket – Frank Borman parancsnokot, James Lovell parancsnokimodul-pilótát és William Anders holdkomppilótát – szállított Hold körüli pályára, amit tíz alkalommal került meg. A parancsnoki modul pilótája eredetileg Michael Collins volt, de hirtelen jött betegsége miatt a tartalékos Lovell repült helyette.
Az űrhajó legénységét a Time amerikai hetilap az 1968-as „Év Emberei”-vé választotta.
Az Apollo–11 tartalék parancsnoka 1969 júliusában. Ha Neil Armstrong valamilyen oknál fogva nem repülhetett volna, Lovell lett volna az első ember, aki egy másik égitest felszínére lép.
Az Apollo–13 célja a Holdon való leszállás a 80 km átmérőjű Fra Mauro kráterben. A háromtagú legénység (James Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta) küldetése meghiúsult, mert a küldetés harmadik napján, 321 860 kilométerre a Földtől robbanás történt az űrhajó műszaki egységében. Az Apollo a Holdat megkerülve sikeresen visszatért a Földre. Lovell egyike lett annak a három embernek (John Younggal és Eugene Cernannal együtt), akik két küldetésben is eljutottak a Holdhoz, de közülük Lovell az egyetlen, aki nem szállt le a felszínre.
A Hold túlsó oldalán egy 34 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.