James Buchanan

James Buchanan (Cove Gap, Pennsylvania, 1791. április 23. – Lancaster, Pennsylvania, 1868. június 1.) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke. Ő az egyetlen amerikai elnök, aki sohasem házasodott meg.

James Buchanan
Az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke
Hivatali idő 1857. március 4. – 1861. március 3.
Alelnök(ök)	John Cambell Breckinridge
Előd	Franklin Pierce
Utód	Abraham Lincoln
Az Egyesült Államok 17. külügyminisztere
Hivatali idő 1845. március 10. – 1849. március 7.
Előd	John C. Calhoun
Utód	John Middleton Clayton
Katonai pályafutása
Csatái	brit–amerikai háború Battle of Baltimore
Született	1791. április 23.[1][2][3][4][5] Cove Gap, Franklin megye
Elhunyt	1868. június 1. (77 évesen)[1][2][3][4][5] Lancaster[6]
Sírhely	Woodward Hill Cemetery
Párt	Demokrata Párt
Szülei	Elizabeth Speer Buchanan James Buchanan, Sr.
Házastársa	Nem volt
Foglalkozás	ügyvéd, politikus, diplomata
Iskolái	Dickinson College
Halál oka	légzési elégtelenség
Vallás	Presbiteriánus
James Buchanan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz James Buchanan témájú médiaállományokat.

Elnökké választása előtt a pennsylvaniai (1815–16) és a szövetségi Képviselőház (1821–31) tagja volt. Kezdetben a Föderalista Pártot, majd ennek felbomlása után Andrew Jackson híveit támogatta. 1832 és 1833 között Szentpéterváron volt nagykövet, ahol megkötötte az első orosz–amerikai kereskedelmi szerződést. A Szenátusban (1834–45) a külügyi bizottság elnökeként tevékenykedett, majd James Knox Polk elnök külügyminiszterré nevezte ki (1845–49). Franklin Pierce elnök követként Nagy-Britanniába küldte (1853–56), ahol Kuba megvásárlásáról folytatott sikertelen tárgyalásokat.

Élete

Ősei Írországba emigrált skótok voltak. Apja, James Buchanan (1761–1821) kereskedő, anyja Elizabeth Speer (1767–1833) volt. Szülei 1783-ban Észak-Amerikába vándoroltak, összesen tizenegy gyerekük született, James Buchanan a másodszülött volt.

1797-ben a Buchanan család Mercersburgba költözött. James Buchanan itt kezdte meg iskolai tanulmányait, majd a carlislei Dickinson College-ben folytatta. Később jogi tanulmányokat folytatott Lancasterben.

Buchanan élete végégig agglegény maradt. Számos történész érvel homoszexuális irányultsága mellett a fennmaradt levelezésekre és naplójegyzetekre alapozva. Legközelebbi barátja William R. King alabamai szenátor volt, aki rövid ideig alelnökként is működött 1853-ban, hirtelen bekövetkezett haláláig. A két férfi éveken át együtt lakott. Buchanan egy ízben Kingre a "jobbik feleként" hivatkozott.^[7]

Elnöksége

1856-ban John Buchanant a demokraták elnöknek jelölék, s választásokat 1 832 955 népi (45%), 174 elektori szavazattal meg is nyerték.

Buchanan ellenezte a rabszolgaságot, ugyanakkor polgártársait arra szólította fel, hogy az igazságtalannak tűnő törvényeknek is engedelmeskedniük kell. Úgy vélte, hogy az erkölcsi kérdéseket nem lehet politikai eszközökkel megoldani. Beiktatása után három nappal a Legfelsőbb Bíróság a szabad területen tartózkodó Dred Scott nevű rabszolga ügyében határozatot hozott: a rabszolga nem válhat szabaddá, nem folyamodhat szövetségi törvényszékhez. A határozat Északon nagy felháborodást keltett, a Déliek viszont az Északiak tiltakozása miatt háborogtak, mivel szerintük az Északiak nem tisztelik a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.

A politikai válságot 1857 végétől gazdasági válság is kísérte. Buchanan a válságért az északiakat, főleg a republikánusokat okolta. 1858-as kongresszusi választások után a Képviselőházban többségbe kerültek a republikánusok. A többségbe került ellenzék pedig sorra leszavazta a demokrata Buchanan indítványait.

Az 1860-as elnöki választásokat a rabszolgaság terjedésének megakadályozásáért küzdő Abraham Lincoln nyerte meg. Dél-Karolina állam 1860. december 20-án kilépett az Unióból, s a következő két hónapban Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas is hasonlóan járt el. Ezt követően a kabinet déli tagjai lemondtak, Buchanan az Unió északi híveivel töltötte fel a megüresedett helyeket, valamint négy pontból álló programot terjesztett a Kongresszus elé. Azt javasolta, hogy a szövetségi jövedelmeket mindenképpen szedjék be, növeljék a hadsereget és a flottát, hívjanak össze alkotmányozó konvenciót a válság rendezésére, s fogadják meg, hogy nem indítanak fegyveres harcot. A Kongresszus azonban nem támogatta.

Elődje: Franklin Pierce

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1857. március 4. – 1861. március 3.

Utódja: Abraham Lincoln

Források

• HAHNER Péter (2006): Az Amerikai Egyesült Államok elnökei; Maecenas Könyvkiadó, Budapest