József telefonközpont

A József telefonközpont (József főközpont) nagy méretű, eredetileg távközlési rendeltetésű ipari épület Budapest VIII. kerületében. Jelenleg három szálloda és egy kulturális központ üzemel benne.

József központ
József főközpont József Távbeszélő Üzem
A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17-19.
Építési adatok
Építés éve	1910–1917
Rekonstrukciók évei	1945 1950–1967 2010-es évek–2020
Építési stílus	eklektika
Védettség	műemlék
Tervező	Ray Rezső Vilmos
Építész(ek)	Ray Rezső Vilmos
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület ipari épület telefonközpont
Elhelyezkedése
József központ Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″47.49, 19.074444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz József központ témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A József Központ megépítésére azért volt szükség, mert a Teréz központ (I. központ, ma Merkúr-palota) telefonvonal-előfizetőinek száma elérte a 21 000-et. Az új telefonközpontot 1910 és 1917 között építették a Horváth Mihály téren, tervezője a korszak neves építésze, Ray Rezső Vilmos volt. A 15 000 helyi előfizető és 480 helyközi áramkör számára készült^[1] épület esetében valósult meg az első jelentős állami vasbeton építkezés Magyarországon.^[2] A Magyar Építőművészet folyóirat 1917/10-12. száma részletesen beszámolt az építkezés menetéről, az Építő Ipar 1918/6-8. száma pedig műszaki kialakításáról.^[1]

1917. július 15-én helyezték üzembe, teljesen 1919. július 15-ére készült el, amikor már a nemzetközi központ is itt működött. A kézi kapcsolás automatizálásával 1921-től foglalkoztak. 1928-ban kapcsolták be a budapesti hálózatba. Az 1932-re elkészült alközpontokkal az egész fővárosi hálózat automatizálttá vált.

1945-ben a távozóban lévő német katonák felrobbantották a géptermet. A háború után – nagyrészt a dolgozók segítségével – részlegesen helyreállították, még abban az évben kézi kapcsolással 900 előfizetőt csatlakoztattak. 1946-ban hoztak át a Teréz központból egy 5000-es kapacitású automata központot^[3] az épületbe. A 7A2 típusú, helyi forgalmat kapcsoló központot 1950^[4] és 1967 között hatszor bővítették – egy-egy alkalommal 4000-rel^[5] –, így végül 32 000-re nőtt a kapacitása. A József központ előfizetőinek száma a Ferenc központ 1962-es átadása után 9600-zal csökkent, mert Pesterzsébet mellékközpontját, továbbá a József Attila lakótelep, Kispest, Pestlőrinc, Pestimre, Rákosmente és – részben – Csepel előfizetőit attól kezdve a Ferenc-központhoz kapcsolták. Az időszámlálást a Józsefben 1974-ben vezették be.^[6] A József központ négy kerületben (VIII., IX., X., XXI.) 18,36 km²-nyi területet látott el, az állomások hatjegyű telefonszámának első két számjegye 13, 14, 33 vagy 34 volt.

1982-ben kezdték telepíteni a Belváros központhoz vezető 2205 méteres, 1984-ben a Ferenc központ irányába az 5862 méteres „átkérő kábelt” (ODÁR I. és II. rendszer).

A rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Postától a Matávhoz került a hazai távközlés üzemeltetése. A központ 82 éven át üzemelt: 1999. január 13-án állt le végleg a működése. Ezt követően a Matáv alkalmanként, filmforgatások számára adta bérbe.^[1] 2005-ben Magyar Telekom lett a Matáv jogutódja. A központ épületeit 2007-ben egyiptomi befektetőknek értékesítette, akik luxusszállodává akarták alakítani. Ez nem valósult meg, és az épület a spanyol hátterű MHC Kft. tulajdonába került. Végül hosszadalmas felújítási munkálatok után a Horváth Mihány tér felöli műemlék épületegyüttesben, 2020 őszén ötcsillagos szállodák nyíltak Kozmo Luxury Hotel, Úttörő Luxury Suites és Celine Residence Luxury Living néven.^[7][8]

Belföldi és nemzetközi központ

A 20. század elején épült központ mögött, a József és a Bacsó Béla (ma: Német) utca sarkán légvédelmi bunker állt, amelyre Cleve Rudolf^[9] tervei alapján 1967-ben kezdték építeni a lekerekített sarkú, vasbeton „kockát”.^[10] Az 1971-ben átadott épületben helyezték el a belföldi és nemzetközi távhívó központot.

A megürült épületet 2020-ban a Telekom eladta; Nyolcésfél Inspirációs Övezet és Alkotótér néven, független közösségi inkubátorházként társadalmi és kulturális funkciót kapott: a különböző méretű irodahelyiségeket civil szervezetek, a hajdani telefonközpontok tágasabb géptermeit pedig előadóművészeti társulatok, könnyűzenei együttesek és alkotóműhelyek használják. A tulajdonos Whitefield Management kiállítások rendezésére, stúdiók és próbahelyszínek céljára adja bérbe a szabad tereket.^{[11][12][13][14]} Az udvarban Fél Kilenc néven kávézó nyílt.^[15]

Képtár

• 
• 
  A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•