orosz festő From Wikipedia, the free encyclopedia
Ivan Ivanovics Siskin (oroszul: Ива́н Ива́нович Ши́шкин; Jelabuga, Oroszország (ma Tatárföld), 1832. január 25. – Szentpétervár, 1898. március 20.) orosz tájképfestő, a 19. századi realista orosz festészet kiemelkedő mestere.
Ivan Ivanovics Siskin | |
Született | 1831. január 13. Jelabuga |
Meghalt | 1898. március 8. (67 évesen) Szentpétervár |
Sírhely | Tyihvini temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Ivanovics Siskin témájú médiaállományokat. |
Kazanyban járt gimnáziumba, majd négy évig a Moszkvai Festő-, Szobrász- és Építész Szakiskolában, 1856 és 1860 között pedig a Szentpétervári Birodalmi Művészeti Akadémián tanult. Az akadémián aranyéremmel és a legjobb minősítéssel végzett. Tanulmányait Európában (München, Prága, Düsseldorf), birodalmi ösztöndíjasként folytatta. Egy ideig Svájcban és Németországban, a Szentpétervári Állami Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként élt és dolgozott.
Szentpétervárra visszatérve ő lett a Vándorkiállítók Társasága (az úgynevezett peredvízsnyikek) egyik alapítója, és három művét küldte el az egyesület első kiállítására. Belépett az Orosz Akvarellfestők Társaságába is. 1865-ben választották a Szentpétervári Állami Akadémia tagjává; 1873-tól 1898-ig a festészet professzoraként oktatott.
Részt vett a Művészeti Akadémia kiállításain, a moszkvai Összorosz Kiállításon (1882), a Nyizsnij Novgorod-i kiállításon (1896) és több világkiállításon (Párizsban 1867-ben és 1878-ban, Bécsben 1873-ban). Váratlanul, festés közben érte a halál.
Korai művei romantikus hangvételűek; a realista ábrázolásmódra Nyugat-Európában tért át. A legismertebbek erdei tájképei, amelyek többségét Vira községben álló dácsája környékén, Szentpétervártól délre festette. Képein kiválóan, líraian adta vissza az évszakok váltakozását, a természet és az állatok életét; nagyon ügyelt a táj hangulatát kiemelő részletekre.
Kiemelkedő rajzoló és gravírozó is volt.
A 3558. számú kisbolygót, amit 1978-ban fedezett fel Ljudmilla Zsuravljova szovjet csillagász, Siskinről nevezték el.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.