Tatárföld
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kazany. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).
Tatárföld (Татарстан Республикасы) | |||
| |||
Mottó: Buldırabız! | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Volgamenti szövetségi körzet | ||
Székhely | Kazany | ||
Köztársasági elnök | Rusztam Minnyihanov | ||
Hivatalos nyelv | orosz, tatár | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 003 016 fő (2024) | ||
Népsűrűség | 55,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 68 ezer km² | ||
Időzóna | UTC +3 (NYISZ: nincs) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat. |
Egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy török kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve – romanizált alakban – Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, amely a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalos.
A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660–1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török–mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazanyt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazanyt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek pravoszláv templomokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766–1770 között épült.
A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.
Az 1918–1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.
1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Oroszországi Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette.[forrás?] Autonómiatörekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.[1] Jelenleg Oroszország része.
Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, fővárosa kb. 800 km-re keletre van Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.
Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), Csuvasföld (nyugatra) és Mariföld (nyugatra, északnyugatra).
Legmagasabb pontja: 343 méter. Legnagyobb távolsága észak-déli irányban 290 km, kelet-nyugati irányban 460 km.
Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK) fekszik.
UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)
A tatár nevek zárójelben megadva.
A Kámán több víztározó épült, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:
Legnagyobb tava a Kaban-tavak rendszere.
Tatárföld földgázban, gipszben és még számos ásványi kincsben gazdag terület.
A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. A lakosság 0,02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.
1926-os népszámlálás |
1939-es népszámlálás |
1959-es népszámlálás |
1970-es népszámlálás |
1979-es népszámlálás |
1989-es népszámlálás |
2002-es népszámlálás | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Tatárok | 1,263,383 (48,7%) | 1,421,514 (48,8%) | 1,345,195 (47,2%) | 1,536,430 (49,1%) | 1,641,603 (47,6%) | 1,765,404 (48,5%) | 2,000,116 (52,9%) |
Oroszok | 1,118,834 (43,1%) | 1,250,667 (42,9%) | 1,252,413 (43,9%) | 1,382,738 (42,4%) | 1,516,023 (44,0%) | 1,575,361 (43,3%) | 1,492,602 (39,5%) |
Csuvasok | 127,330 (4,9%) | 138,935 (4,8%) | 143,552 (5,0%) | 153,496 (4,9%) | 147,088 (4,3%) | 134,221 (3,7%) | 126,532 (3,3%) |
Egyéb | 84,485 (3,3%) | 104,161 (3,6%) | 109,257 (3,8%) | 112,574 (3,6%) | 140,698 (4,1%) | 166,756 (4,6%) | 160,015 (4,2%) |
A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
---|---|---|---|
Agrizi járás | Агрызский район | Agriz | 36 626 |
Akszubajevói járás | Аксубаевский район | Akszubajevo | 32 161 |
Aktanisi járás | Актанышский район | Aktanis | 31 971 |
Alekszejevszkojei járás | Алексеевский район | Alekszejevszkoje | 26 236 |
Alkejevói járás | Алькеевский район | Bazarnije Mataki | 19 991 |
Almetyjevszki járás | Альметьевский район | Almetyjevszk | 51 100 |
Apasztovói járás | Апастовский район | Apasztovo | 21 627 |
Arszki járás | Арский район | Arszk | 51 667 |
Atnyai járás | Атнинский район | Bolsaja Atnya | 13 650 |
Aznakajevói járás | Азнакаевский район | Aznakajevo | 29 694 |
Baltaszi járás | Балтасинский район | Baltaszi | 33 879 |
Bavli járás | Бавлинский район | Bavli | 14 161 |
Bogatije Szabi-i járás | Сабинский район | Bogatije Szabi | 31 038 |
Kajbici járás | Кайбицкий район | Bolsije Kajbici | 14 898 |
Bugulmai járás | Бугульминский район | Bugulma | 22 261 |
Buinszki járás | Буинский район | Buinszk | 25 101 |
Cseremsani járás | Черемшанский район | Cseremsan | 20 361 |
Csisztopoli járás | Чистопольский район | Csisztopol | 19 406 |
Jelabugai járás | Елабужский район | Jelabuga | 10 904 |
Jutazai járás | Ютазинский район | Urusszu | 21 615 |
Kamszkoje Usztyje-i járás | Камско-Устьинский район | Kamszkoje Usztyje | 16 904 |
Kukmori járás | Кукморский район | Kukmor | 52 021 |
Laisevói járás | Лаишевский район | Laisevo | 36 516 |
Leninogorszki járás | Лениногорский район | Leninogorszk | 22 700 |
Mamadisi járás | Мамадышский район | Mamadis | 45 005 |
Mengyelejevszki járás | Менделеевский район | Mengyelejevszk | 30 377 |
Menzelinszki járás | Мензелинский район | Menzelinszk | 29 359 |
Muszljumovói járás | Муслюмовский район | Muszljumovo | 21 884 |
Novosesminszki járás | Новошешминский район | Novosesminszk | 14 179 |
Nurlati járás | Нурлатский район | Nurlat | 27 519 |
Nyizsnyekamszki járás | Нижнекамский район | Nyizsnyekamszk | 37 860 |
Pesztreci járás | Пестречинский район | Pesztreci | 29 023 |
Ribnaja Szloboda-i járás | Рыбно-Слободский район | Ribnaja Szloboda | 27 630 |
Szarmanovói járás | Сармановский район | Szarmanovo | 36 681 |
Szpasszki járás | Спасский район | Bolgar | 20 554 |
Sztaroje Drozzsanoje-i járás | Дрожжановский район | Sztaroje Drozzsanoje | 25 753 |
Tukaj járás | Тукаевский район | Naberezsnije Cselni | 36 561 |
Tyetyusi járás | Тетюшский район | Tyetyusi | 24 875 |
Tyuljacsi járás | Тюлячинский район | Tyuljacsi | 14 273 |
Verhnyij Uszlon-i járás | Верхнеуслонский район | Verhnyij Uszlon | 16 641 |
Viszokaja Gora-i járás | Высокогорский район | Viszokaja Gora vasútállomás telep | 43 207 |
Zainszki járás | Заинский район | Zainszk | 15 978 |
Zelenodolszki járás | Зеленодольский район | Zelenodolszk | 60 878 |
A köztársaság első elnöke Mintimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.[3]
2022. decemberében Tatárföld Államtanácsa elfogadta a köztársaság alkotmányának módosításait, amelyek értelmében a köztársaság legfőbb méltóságát az eddigi elnök helyett raisznak (vezető, fő) fogják nevezni. Ezt a szövetségi törvény írja elő, de a régió mindeddig ellenezte az átnevezést. A 2025-ig hivatalban lévő Rusztam Minnyihanov még megtarthatja az elnök elnevezést.[4]
Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).
Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).
Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd amerikai dollár volt.[5]
Egyik jellegzetes étele az öçpoçmaq, ami hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta.[6][7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.