magyar orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. From Wikipedia, the free encyclopedia
Ivánovics György (Budapest, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.), kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
| Ivánovics György | |
 | |
| Született | 1904. június 11. Budapest |
| Elhunyt | 1980. szeptember 1. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánovics György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi karán, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjától Szegedre költözött, és a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.
1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére).
1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be. Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.
1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be). 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.
Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.
1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 19651966-ban a Glasgow-i Egyetem vendégprofesszora volt. 1955 és 1974 közt az „Acta Microbiologica Hungarica” című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézet tudományos tanácsadójaként.
1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.
Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika és a biokémia volt. Bakteriológiai tevékenységének fő területe a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1938-ban publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.
A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940). Jelentősek voltak a B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.
Több mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt. Köteteit, tudományos közleményeit angol, német és magyar nyelven adta közre.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
