(1873–1962) magyar politikus, országgyűlési kéviselő, miniszter From Wikipedia, the free encyclopedia
Ivádi Ivády Béla (Fólya, 1873. november 14. – Budapest, 1962. március 19.) magyar politikus,[2] földművelésügyi miniszter 1931 és 1932 között. Ivády Sándor vízilabdázó édesapja.
| Ivády Béla | |
 | |
| Magyarország földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1931. augusztus 24. – 1932. február 4. | |
| Előd | Mayer János |
| Utód | Purgly Emil |
| Született | 1873. november 14. Fólya |
| Elhunyt | 1962. március 19. (88 évesen) Budapest[1] |
| Párt | |
| Gyermekei | Ivády Sándor |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | latin rítusú katolikus egyház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivády Béla témájú médiaállományokat. | |
Az ősrégi Heves megyei nemesi ivádi Ivády családban született, amelyet először 1456-ban említenek a források és később címeres levelet nyert 1635. március 22-én II. Ferdinánd magyar királytól.[3] Apja ivádi Ivády Béla (1838–1920) politikus, országgyűlési képviselő, Erzsébetváros díszpolgára;[4] apai nagyszülei ivádi Ivády Gábor (1792–1852), földbirtokos és mezőmadarasi Madarassy Mária Terézia (1807–1881) voltak.[5] Anyja az erdélyi örmény nemesi Csiki / Csiky család leszármazottja, Csíky Jozefa (1842–1918) volt Erzsébetvárosból,[6] [7] anyai nagyszülei erzsébetvárosi Csíky Manó (1800–1852) ügyvéd, főtörvényszéki tanácsos, táblabíró[8] és az erdélyi örmény nemesi családból származó baraczházi Capdebo / Kápdebó Mária (1809–1853) voltak.[9]
1896-ban a földművelésügyi minisztériumban kezdett dolgozni fogalmazógyakornokként, 1907-től császári és királyi kamarás volt. Az első világháború alatt az Országos Gazdasági Bizottság helyettes vezetőjévé, később a Közélelmezési Hivatal osztályfőnökévé nevezték ki. 1916-tól Pest-Szolnok és Bács vármegye közélelmezési kormánybiztosaként dolgozott. 1922-től egységes párti programmal nemzetgyűlési, ezt követően a pásztói került országgyűlési képviselőjeként működött.
A községért folytatott lobbija sikeresnek bizonyult, ennek volt köszönhető többek közt a Fő utca kikövezése, illetve az Ipartestület új székházának építésére kapott kölcsön. Gyakori résztvevője volt a helyi jótékonysági akcióknak is. 1931. augusztus 24-étől 1932. február 4-éig földművelésügyi miniszter volt Károlyi Gyula kormányában. 1933-ban elnöke lett az Árelemző és Kartell Bizottságnak, illetve betöltötte a Nemzeti Egység Pártja (NEP) ügyvezető elnöki tisztjét is.
Budapesten, 1898. január 15-én vette feleségül az ősrégi előkelő nemesi nagyjeszeni Jeszenszky családból való báró nagyjeszeni Jeszenszky Anna (Csibrák, 1877. február 19.–†Pátroha, 1952. június 5.) kisasszonyt, akinek a szülei báró nagyjeszeni Jeszenszky Sándor (1827–1889), császári és királyi huszár kapitány, szolgabíró, országgyűlési képviselő,[10] és gyöngyösi Somogyi Emma (1836–1878) voltak.[11] Az apai nagyszülei báró nagyjeszeni Jeszenszky János (1793–1866), Tolna vármegye alispánja, a Szent István-rend lovagja,[12] és báró Laffert Teréz (1798–1866) voltak.[13] Jeszenszky János a Hétszemélyes Tábla nyugalmazott bírája, a Szent István-rend lovagja 1865. január 3-án I. Ferenc József magyar királytól magyar bárói címet nyert.[14] Az anyai nagyszülei gyöngyösi Somogyi Károly (1800–1881),[15] és báró tótprónai és blathniczai Prónay Emma (1809–1889) voltak.[16] Ivády Béla és báró Jeszenszky Anna frigyéből négy gyermek született:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
