Isim

Az Isim (oroszul: Ишим, kazakul: Есіл, Eszil) folyó Nyugat-Szibériában, Kazahsztán északi részén, valamint Oroszország Tyumenyi és kisebb részben Omszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, az Irtis leghosszabb, bal oldali mellékfolyója.

Isim
Az Isim az Ob vízrendszerében
Közigazgatás
Országok	Kazahsztán, Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	2450 km
Forrásszint	560 m
Vízhozam	215 km-re a torkolattól: 56,3 m³/s
Vízgyűjtő terület	177 000 km²
Forrás	Szariarka, Kazahsztán
é. sz. 50° 38′ 05″, k. h. 73° 11′ 41″50.6346, 73.1946
Torkolat	Irtis
é. sz. 57° 41′ 53″, k. h. 71° 11′ 51″57.6981, 71.1975
Elhelyezkedése
Az Isim az Irtis folyórendszereben
A Wikimédia Commons tartalmaz Isim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Isim Asztanában

Földrajz

Hossza: 2450 km, vízgyűjtő területe: 177 000 km², vízhozama 215 km-re a torkolattól: 56,3 m3/sec.

A folyó a Szariarka északi részén, a Nyijaz-hegy oldalán, a Karagandi városától északra húzódó sztyeppövezetben ered. Kezdetben nyugat, északnyugat felé, többnyire szűk völgyben, sziklás partok között folyik. A kazah fővárost elhagyva völgye kiszélesedik. Gyerzsavin városnál éles kanyarral északi, északkeleti irányba fordul. Lejjebb a folyó kiér a Nyugat-szibériai-alföldre és a lapos Isim-sztyeppen halad, völgye szétterül, árterében egyre több a holtág. Alsó szakaszán apró tavakban bővelkedő, erősen mocsaras vidéken folyik, Uszty-Isimnél ömlik az Irtisbe.

A vízgyűjtő területen nincsenek magas hegyek, sok a lefolyástalan terület, a mellékfolyók nem bővizűek. A folyót főként (kb. 80%-ban) olvadékvizek táplálják. Tavaszi, május-júniusi árvize van, alsó szakaszán ilyenkor akár 15 km-re is megárad. Az 1990-es években rendszeresen nagy áradásokat jegyeztek fel, az Észak-Kazahsztáni területen 1994-ben az addigi legmagasabb, 11 m-es vízállást mértek. Novembertől április-májusig befagy. A torkolattól Vikulovo településig, majd a kazahsztáni Petropavl víztározójától fölfelé 270 km-en át hajózható.

Mellékfolyók, víztározók

• jobb oldalon a Koluton, a Zsabaj és az Akkanburluk
• bal oldalon a Terszakan

A folyón több víztározó épült, a legnagyobbak az Észak-Kazahsztáni területen Szergejevka mellett, a felső szakaszon Asztana mellett találhatók. A szergejevkai víztározó építése 1968-ban fejeződött be. Hossza 100 km, legnagyobb szélessége 7 km, legnagyobb mélysége 20 m, víztükrének területe 117 km².

Városok

Kazahsztánban:

• Asztana (korábbi nevei: Asztana, Akmola, Celinográd, Nurszultan), 1 078 362 fő (2019)^[1] +/-; Kazahsztán fővárosa, a folyó legnépesebb, gyorsan fejlődő városa
• Gyerzsavin (oroszul: Gyerzsavinszk), 13 300 fő (1998)
• Eszil (oroszul: Jeszil), 15 100 fő (1998)
• Petropavl (oroszul: Petropavlovszk), kb. 203 000 fő (1999); az Észak-Kazahsztáni terület közigazgatási központja, a kazah-orosz határhoz közel

Oroszországban:

• Isim, 65 500 fő (2005)
• Uszty-Isim

Jegyzetek

1. http://stat.gov.kz/getImg?id=ESTAT295414

Források

• Leghosszabb és legnagyobb folyók Kazahsztánban. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
• A forrásvidék turisztikai szempontú leírása (orosz nyelven). [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)

• Földrajzportál
• Oroszország-portál