Ingusföld
Az Orosz Födreáció egyik alanya, autonóm köztársaság From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Orosz Födreáció egyik alanya, autonóm köztársaság From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ingus Köztársaság (ingus nyelven: ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) Oroszország autonóm köztársasága, nevét az őshonos ingus népcsoportról kapta. Az Észak-kaukázusi régióban található, fővárosa Magasz. Ingusföld Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében.
Ingus Köztársaság (ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) | |||
Az Elnöki Palota Magaszban | |||
| |||
Himnusz: Ingusföld himnusza | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Észak-kaukázusi szövetségi körzet | ||
Székhely | Magasz | ||
Vezető (glava) | Mahmud-Ali Kalimatov | ||
Hivatalos nyelv | orosz, ingus | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 527 200 fő (2024) | ||
Népsűrűség | 137 fő/km² | ||
Etnikai csoportok | ingus, csecsen, orosz, ukrán | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 3500 km² | ||
Időzóna | UTC+4 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′ | |||
Ingus Köztársaság weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ingus Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Ingusföld Oroszország délnyugati részén, Csecsenföld, Észak-Oszétia és Grúzia között terül el.
Területén a Kaukázus északi vonulatai és Kaszpi-mélyföld déli területei helyezkednek el.
Ingusföld kontinentális éghajlatú, az éves átlagos középhőmérséklet +10 °C (januárban átlag -10 °C, júliusban 21 °C). Az átlagos csapadék mennyiség 450–65 mm.
Folyói: Szunzsa, Assza, Armhi, Fartangoj.
1992. június 4-én alakult, amikor kettévált a korábbi Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.
A terület lakossága 2010-ben 412 997 fő volt, melynek nagy részét (94,1%) az északkelet-kaukázusi nyelvet beszélő ingus nép teszi ki. Legnagyobb kisebbség a csecsen (4,6%), ezt követi az orosz (0,8%) és az ukrán (0,5%).[1]
A 2002-es népszámláláson mért 467 294 főhöz képest jelentős csökkenést regisztráltak 2010-ben. A városi lakosság aránya 42,5%-ról 38,3%-ra csökkent.
Ingusföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város és 118 falusi település található, azonban az utóbbiak többsége, szám szerint 74 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Ingusföldön 38% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Ingusföldön található Oroszország legnépesebb falusi települése, Ordzsonyikidzevszkaja, mely 61 598 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 20 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 57%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak határozzák meg a településhálózatot.
Ingusföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
Ingusföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 4 járásra oszlik, és mind a 4 város köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 4 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a városok a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 37 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik:
Az Assza és az Armhi folyók vidéke, Dzsejrah–Assza történeti-kulturális komplexum néven, 1996 óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.
A legismertebb ingus fogás a csapilg vagy csapilgus, egy a palacsintára küllemre nagyon hasonló tésztás étel, amelyet burgonyával vagy sajttal töltenek meg.[2] A gasztronómia sok hasonlóságot mutat a csecsen konyhával is, mivel erre is közkedvelt egy másik töltelékes tésztaféleség, a hingals,[3] ami Csecsenföldön is éppolyan népszerű.[4] A harmadik nemzeti eledele az ingusoknak a hotor, amely három réteg tésztából áll és darálthússal, kaporral, vékonyra vágott hagymával, valamint korianderrel töltik meg.[5]
Ingusföld élén a köztársaság vezetője áll (oroszul: glava).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.