Róma
- Quintus Mucius Scaevolát és Lucius Licinius Crassust választják consulnak.
- A két consul elfogadtatja a Lex Licinia Mucia civilibus regundis törvényt, amely felülvizsgálja a római polgárjogok kiadását[1] és a csalókat aránytalanul szigorú büntetéssel sújtja.
Hellenisztikus birodalmak
- A Szeleukida Birodalomban három királyjelölttel kitör a belviszály. Az előző évben meggyilkolt VIII. Antiokhosz Grüphosz fia, VI. Szeleukosz a hatalmába kerítette Antiokheiát, majd legyőzte és megölte apja riválisát, IX. Antiokhosz Küzikénoszt. Ennek fia, X. Antiokhosz Euszebész Dél-Szíriában szintén királlyá kiáltja ki magát és helyzetét megerősítendő, feleségül veszi apja özvegyét, Kleopátra Szelénét.
- Eközben VIII. Antiokhosz Grüphosz fia (VI. Szeleukosz testvére), III. Démétriosz Damaszkuszt keríti hatalmába és szintén bejelenti igényét a koronára.
- A római szenátus határozata alapján Cilicia provincia kormányzója, Lucius Cornelius Sulla lemondatja IX. Ariarathész kappadókiai királyt (VI. Mithridatész pontoszi király fia, akit apja ültetett a trónra, hogy biztosítsa a királyság alárendelt helyzetét). Helyét egy kappadókiai nemes, I. Ariobarzanész veszi át.
Grüll Tibor: A bika és a farkas küzdelme. Hogyan hódította meg Róma Itáliát (Kronológia). In.: Rubicon. XXXV. évf., 397-398. (2024/2-3.) szám, 18. oldal, ISSN 0865-6347
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 95 av. J.-C. című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.