Hellenisztikus birodalmak
- Pannóniából kiinduló vándorló gall törzsek zúdulnak Görögországra Brennus vezetése alatt. Egy részük megütközik a makedónokkal és a csatában megölik Ptolemaiosz Keraunosz királyt. A thermopülai szorosnál a phókisziak és aitóliabeliek feltartóztatják a gallokat, míg azok utat nem találnak a hegyeken keresztül; a görögök ezután hajóval elmenekülnek. Brennus Delphoi felé indul, ahol a görögök megfutamítják a seregét és ő maga is belehal sérüléseibe. A visszavonuló gallokat a thesszáliaiak és a malisziak győzik le a Szperkheiosz folyónál. Egy részük ezután átkel Kis-Ázsiába, ahol a később róluk Galatiának nevezett régióban települnek le; mások Trákiában megalapítják a rövid életű Tülisz városállamot.
- A delphoi szentély védelmében tanúsított hősiességükért a phókisziakat visszaveszik az amphiktüonia szövetségébe (azután kerültek ki, hogy i. e. 356-ban kifosztották a szentély kincstárát)
- Ptolemaiosz Keraunosz halálával II. Antipatrosz Etésziasz (a korábbi király, Kasszandrosz unokaöccse) lesz Makedónia királya, ám néhány hónappal később hadvezére, Szoszthenész elűzi.
- Az egyiptomi II. Ptolemaiosz elragadja Milétoszt II. Antiokhosz szeleukida királytól.
Itália
- Rómában Publius Sulpicius Saverriót és Publius Decius Must választják consulnak.
- Róma szövetséget köt Karthágóval közös ellenségük, Pürrhosz ellen. A punok hajókat és pénzt adnak Rómának.
- Mivel nem lát esélyt a város megostromlására, Pürrhosz békét ajánlva elküldi tanácsadóját, Kineaszt Rómába. A szenátus - jórészt Appius Claudius Caecus szónoklatának hatására - elutasítja feltételeit.
- Pürrhosz az asculumi csatában ismét legyőzi a rómaiakat, de maga is súlyos veszteségeket szenved és visszatér Tarentumba.