Görögország
- Az előkelő származású, de száműzött spártai Kleónümosz behívja Pürrhoszt Lakedaimónba. Spártát váratlanul éri a támadás, I. Areusz király a sereg nagy részével Krétán segíti szövetségeseit. Pürrhosz ostrom alá veszi a várost, amelynek lakói, többek között a nők és a fiatalkorúak keményen védekeznek. Hamarosan segítség érkezik: előbb Korinthoszból II. Antigonosz zsoldosserege, utána pedig Areusz király is hazatér. Pürrhosz visszavonul és eközben a spártaiak megölik a fiát, Ptolemaioszt.
- Argoszban pártviszály tör ki; az egyik fél Antigonosz, a másik Pürrhosz segítségét kéri. Pürrhoszt az éj leple alatt beengedik a városba, de utcai harcok törnek ki és a szűk utcákon a kaotikus összecsapásokban Pürrhoszt a háztetőről fejbe dobja egy öregasszony tetőcseréppel, leesik a lováról és Antigonosz katonái levágják a fejét.
- Antigonosz visszanyeri Makedónia trónját, míg Épeiroszban Pürrhoszt fia, II. Alexandrosz követi.
Róma
- Lucius Papirius Cursort és Spurius Carvilius Maximus Rugát választják consulnak.
- A dél-itáliai törzsek és görög városok, köztük Tarentum megadják magukat. Róma gyakorlatilag az egész Itáliai-félsziget urává válik.
India
- Meghal Binduszára, a Maurja Birodalom uralkodója. Halála után számos fia között trónviszály kezdődik, amelyből i. e. 268-ban Asóka emelkedik ki győztesen.
- I. Pürrhosz, Épeirosz és Makedónia királya
- Ptolemaiosz (Pürrhosz fia)
- Binduszára, a Maurja Birodalom császára
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 272 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.