Itália
- Marcus Claudius Marcellust és Marcus Valerius Laevinust választják consulnak.
- A szenátus elégedetlen a hispániai római csapatok vezetőjével, az óvatos stratégiát követő Caius Claudius Neróval, azért az előző évben elesett korábbi vezér, Publius Cornelius Scipio fiát, a fiatalabb Publius Cornelius Scipiót nevezik ki a helyére.
- Siracusa annektálása és Szicília pacifikálása enyhíti a római élelmiszerhiányt és pénzromlást.
- Hannibal Herdoniánál bekeríti és megsemmisíti az előző évi consul, Cnaeus Fulvius Centumalus Maximus seregét. A csatában maga a consul is elesik.
- Marcellus consul visszafoglalja a Hannibalhoz pártolt Salapiát Apuliában.
Görögország
- Az első római-makedón háborúban V. Philipposz makedón király Illíriában megtámadja a római fennhatóságú Korkürát (Korfut) és Apolloniát, de a római flotta visszavonulásra készteti és a római tengeri fölény miatt szövetségesének, Hannibalnak sem tud segítséget nyújtani. Aitólia, Spárta és Pergamon csatlakoznak Rómához a makedónok elleni harcban.
Kína
- Meghal Kína egyesítője, Csin Si Huang-ti császár. Hatalmas síremlékébe mintegy nyolcezer cserépkatonát helyeznek el.
- Az udvar ármánykodása következtében a volt császár fia közül az uralkodásra legkevésbé alkalmas Csin Er Si kerül a trónra, aki a kormányzást kegyenceire hagyja és hamarosan Kína-szerte lázadások törnek ki.
- Szeptember 10 – Csin Si Huang-ti, kínai császár
- Jing Fu-szu, kínai trónörökös
- Meng Tien, kínai hadvezér
- Cnaeus Fulvius Centumalus Maximus, római hadvezér és államférfi
- Tiberius Sempronius Longus, római hadvezér és államférfi
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 210 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.