I. Brjacsiszláv polocki fejedelem

Brjacsiszláv Izjaszlavics (oroszul Брячисла́в Изясла́вич; kb. 997 – 1044) Polock fejedelme, Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem unokája.

Brjacsiszláv Izjaszlavics
Polock fejedelme
Uralkodási ideje
1003 – 1044
Elődje	I. Vszeszláv
Utódja	II. Vszeszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	kb. 997
Elhunyt	1044
Édesapja	I. Izjaszláv
Testvére(i)	I. Vszeszláv polocki fejedelem
Gyermekei	Vszeszláv
A Wikimédia Commons tartalmaz Brjacsiszláv Izjaszlavics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csata a Szudoma folyónál (Radziwiłł-kódex, 13. sz.)

Élete

Az orosz krónikák szerint

Apja Izjaszláv polocki fejedelem volt, anyja neve nem ismert. Izjaszláv 1001-ben meghalt, két kiskorú fiút hagyva hátra. Előbb az idősebb, Vszeszláv örökölte a trónt, de 1003-ban ő is meghalt, így a fejedelmi cím Brjacsiszlávra szállt.

1015-ben meghalt nagyapja, Vlagyimir nagyfejedelem és unokájára hagyta Luck városát is. Az ezután következő örökösödési háborúban Brjacsiszláv egyik fél oldalán sem foglalt állást és a hadműveletek is elkerülték fejedelemsége területét.

A Nyesztor-krónika szerint 1020-ban váratlanul rátámadt Novgorodra, kifosztotta a várost, majd zsákmányával visszafelé indult. Hazaútján érte utol Jaroszláv nagyfejedelem és a Szudoma folyónál legyőzte a polockiakat. Brjacsiszláv elmenekült, hátrahagyva zsákmányát és foglyait. A következő évben békét kötöttek, amiben Jaroszláv átadta unokaöccsének Uszvjat és Vityebszk városokat. A szerződés ellenére rendszeresen fellángoltak az összetűzések. Brjacsiszláv megszerezte a Nyugati-Dvina és mellékfolyója, a Gyesznya közötti területet, ahol megalapította Brjacsiszlavl városát. 1044-ben halt meg Polockban.

A skandináv sagák szerint

Egészen más történetet mesél el a 13. században íródott skandináv Eymundarsaga. Eszerint a kijevi trónt megszerző Jaroszláv területeket kezdett el követelni Vartilavtól. A fegyveres összecsapás után Vartilav elfogta a kijevi hadvezért, Ingegerdet, akit kényszerített arra, hogy békét kérjen Jaroszlávtól. A béke értelmében Vartilav megkapta Kijevet, Jaroszlávé maradt Novgorod, de továbbra is ő volt Garðaríki (az orosz állam skandináv neve) királya; a varég Eymund, a saga hőse, pedig Polock kormányzója lett. Vartilav három évvel később meghalt és birtokai Jaroszlávra szálltak. A saga állításai teljesen ellentmondanak az orosz forrásoknak, ennek ellenére egyes történészek (O. I Szenkovszkij, M. B. Szverdlov) szerint elképzelhető, hogy Brjacsiszláv kijevi helytartó volt (teljes jogú fejedelem biztosan nem, mert akkor ő lett volna a Rusz "királya"), Eymund pedig ugyanezt a szerepet játszotta Polockban.

Brjacsiszláv, akárcsak a többi polocki fejedelem, nem ismerte el Kijev fennhatóságát maga fölött. A másik részről, mivel apja – rangidőssége ellenére, de korai halála okán – soha nem volt kijevi nagyfejedelem, ezért sem Brjacsiszlávot, sem vérvonala többi tagját nem vették figyelembe a nagyfejedelmi cím örökösödésénél.

Családja

Brjacsiszláv feleségének neve nem ismert. Legalább egy fiuk született:

• Vszeszláv (kb. 1029–1101), polocki fejedelem, rövid időre kijevi nagyfejedelem

Források

• Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона
• Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – Москва, Вече, 1998., стр.371-372
• Богуславский В. В. Славянская Энциклопедия. Киевская Русь-Московия: в 2 т. – М.: Олма-Пресс, 2001., т.1, стр.500
• Войтович Л. Княжеские династии Восточной Европы (конец IX – начало XVI в.)
• ПСРЛ, т. 5. II Псковская летопись. Часть I Софийской летописи. СПб., 1848.- 656 с.
• Грушевський М. С. Історія України-Руси. Т. 2. К., 1992. 633 с.
• Рапов О. М. Княжеские владения на Руси в Х – первой половине XIII в. – М., 1977. −261 с.
• Baumgarten N. Généalogies et mariages occidentaux des Rurikides Russes du X-е au XIII-е siècle /Orientalia Christiana. -Roma.-1927. -N35.-95p.

Kapcsolódó szócikkek

• Kijevi nagyfejedelmek családfája

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Брячислав Изяславич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.