emlősfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó faj.
Hosszúszárnyú denevér | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Repülés közben | ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817) | ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos nevét Carl Franz Anton Ritter von Schreibers osztrák természettudósról kapta.
Korábban a hosszúszárnyú denevért és rokonait a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába helyezték.
Jelenleg a legveszélyeztetettebb fajunk.[2]
Európa déli részein, a Közel-Keleten és Afrika egy részén honos. Magyarországon ma már ritka.
Testhossza 5,2–6 centiméter, farokhossza 5–6 centiméter, magassága 0,9–1,1 centiméter, alkarhossza 4,2–4,8 centiméter, testtömege pedig 8–16 gramm. Közepes termetű faj. Hátoldala szürkésbarna, hasa világosabb. Füle igen rövid, majdhogynem négyszögletes. Orra tömpe, homloka kidomborodó. A fején lévő szőrzet göndör. Szárnya hosszú és keskeny, a farok teljesen beépül a farkvitorlába. A fülfedő viszonylag keskeny. Szárnyában a 3. ujj utolsó csontja jelentősen megnyúlt, nevét is erről kapta.[3]
Nyáron is barlangokban él; meleg barlangokban és hasadékokban telel át. Téli álma októbertől március végéig tart, mely közben gyakran felébred. Nem sokkal naplemente utántól a reggeli órákig tevékeny. Röpte igen gyors, (50–55 km/h), a fecskéhez hasonló, jelenlétét gyakran surrogó hang jelzi. Magasan a fák koronája fölötti nyílt területeken szerzi táplálékát, melyek araszoló lepkék és egyéb apró éjjeli repülő rovarok. Leghosszabb ismert repülési távolsága 350 km, de valószínűleg sokkal nagyobb távolságokra is elvándorol.[4]
A kölykezőhelyen nemritkán ikrek jönnek világra. Társas faj.
Az európai denevérek közül, ennél a fajnál létezik egyedül embrionális diapauza.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.