Araszolók

Az araszolók (Geometridae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjében a kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) osztag egyik különösen forma- és fajgazdag családja. Nevüket hernyóik jellegzetes mozgásáról kapták.

Araszolók
Zöldes törpearaszoló (Chloroclystis v-ata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Cossina Altagozat: Bombycina Öregcsalád: Araszolószerűek (Geometroidea) Család: Geometridae Leach, 1815
Típusnem
Geometra L., 1758
Alcsaládok
Alsophilinae Archiearinae Ennominae Geometrinae Larentiinae Oenochrominae Orthostixinae Sterrhinae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Araszolók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Araszolók témájú kategóriát.

Araszoló hernyója araszol

Araszoló hernyójának jellegzetes testtartása

Származásuk, elterjedésük

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenésük, felépítésük

Két szárnypárjuk (mind színeikben, mind rajzolatukban) meglehetősen hasonló. Testük általában karcsú, fejük kicsi, pödörnyelvük gyengén fejlett.

Hernyóikról a tolólábak és az utolsó előtti lábpár kivételével az összes potrohláb hiányzik (torlábaik megvannak).

Életmódjuk, élőhelyük

Többnyire alkonyatkor aktívak; éjjel és nappal is csak ritkán repülnek. Pihenéskor szárnyaikat lelapítva tartják.

A hernyók mozgása (miről nevüket kapták) egészen sajátságos: torlábaikkal megkapaszkodnak, majd testüket Ω alakban felgörbítve tolólábaikat a torlábak mögé teszik, és két potrohlábukkal kapaszkodnak meg. Torlábaikkal elengedik a fogást, testüket kinyújtva torlábaikat elöl teszik le, és ismét megkapaszkodnak velük stb. Ha a hernyót nyugtalanítja valami, hátsó lábaival erősen megkapaszkodik, és testét merev tartással, ferdén előrenyújtja a levegőben. Ebben az állapotában igen könnyű szem elől téveszteni, mert nagyon hasonlít egy száraz ágacskára. A mimikrinek ez a fajtája (védő hasonlóság mozdulatlan tárgyakhoz) a mimezia.

Fajaik leginkább mezőgazdasági és erdészeti kártételeikről ismertek.

Ismertebb európai fajok

• nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria)
• Anker-araszoló (Erannis ankeraria)
• kis téliaraszoló (Operophtera brumata)
• pöszmétearaszoló (Abraxas grossulariata)
• fenyőaraszoló (Bupalus piniarius)
• fekete araszoló (Odezia atrata)
• békabogyó-araszoló (Acasis appensata)
• bükki hegyiaraszoló (Entephria cyanata)
• fenyő-sávosaraszoló (Hylaea fasciaria)

Források

• Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 292–294.
• Paul Sterry, Andrew Mackay: Lepkék – Északnyugat- és Közép-Európa lepkéinek képes határozókönyve. Ford. Ács Eszter. Budapest: Panomex Kft. 2005. = Határozó Zsebkönyvek, ISBN 963 9491 357

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap