Horoszkóp

A horoszkóp (görögül: horoszkoposz, „óranézés”) az asztrológia hiedelemrendszere szerint a Nap, a Hold, a Naprendszer bolygói és a 12 állatövi jegy helyzete egy adott pillanatban, általában egy személy születése idején, vagy életének fontos fordulópontján feltüntető ábra az esemény idejére és földrajzi helyére felállítva. Segítségével az „asztrológus” következtetéseket von le az adott ember sorsáról, jelleméről, betegségi hajlamairól stb. A horoszkóp az asztrológus szerint az általa megállapított szimbolikus üzenetet hordoz. Nem okozója, csak mutatója az eseményeknek.^[1] Több fajtája van, például radixhoroszkóp (az egyén életének „térképe”), szolár- és lunárhoroszkóp (éves, illetve havi előrejelzés), vagy a kérdőhoroszkóp, melyből egy adott kérdésre keresnek választ.

Egy horoszkóp (2001. január 1., 0:00, São Paulo)

Corvin János születésekor készített horoszkópja

Alapelemei

• 12 állatövi jegy
• 10 égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó)
• 12 (asztrológiai) ház
• Fényszögek (A bolygók egymáshoz való viszonyát jelölik.)

Megbízhatóság

A horoszkópok megbízhatóságát egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolja, módszerei áltudományos jellegűek.^{[2][3][4][5][6]} A mai tudomány szerint nem létezik kapcsolat egy személy és az égitestek látszólagos égi pozíciója között.^[7][8] Tudományos, „kettős vak” kísérletekkel, kontrollcsoport bevonásával igazolták, hogy a horoszkópoknak semmiféle valóságtartalmuk nincs a véletlenen kívül.^[9][10] Pszichológiai tesztekkel igazolták, hogy lehetséges olyan általános személyleírásokat és jóslatokat megfogalmazni, amelyek a nagyközönség számára érvényesnek, reálisnak tűnnek (lásd: Forer-hatás).

Jegyzetek

1. www.ezo-info.hu. [2020. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 6.)
2. Thagard, Paul R. (1978). „Why Astrology is a Pseudoscience”. Proceedings of the Biennial Meeting of the Philosophy of Science Association 1, 223–234. o, Kiadó: The University of Chicago Press.
3. Astrology. Encyclopædia Britannica
4. Sven Ove Hansson, Edward N. Zalta: Science and Pseudo-Science. Stanford Encyclopedia of Philosophy. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
5. Astronomical Pseudo-Science: A Skeptic's Resource List. Astronomical Society of the Pacific
6. Hartmann, P. (2006. május 1.). „The relationship between date of birth and individual differences in personality and general intelligence: A large-scale study”. Personality and Individual Differences 40 (7), 1349–1362. o. DOI:10.1016/j.paid.2005.11.017. „To optimise the chances of finding even remote relationships between date of birth and individual differences in personality and intelligence we further applied two different strategies. The first one was based on the common chronological concept of time (e.g. month of birth and season of birth). The second strategy was based on the (pseudo-scientific) concept of astrology (e.g. Sun Signs, The Elements, and astrological gender), as discussed in the book Astrology: Science or superstition? by Eysenck and Nias (1982).”
7. szerk.: Peter D. Asquith: Proceedings of the Biennial Meeting of the Philosophy of Science Association, vol. 1. Dordrecht u.a.: Reidel u.a. (1978). ISBN 978-0-917586-05-7
8. Vishveshwara, edited by S.K. Biswas, D.C.V. Mallik, C.V.. Cosmic Perspectives: Essays Dedicated to the Memory of M.K.V. Bappu, 1. publ., Cambridge, England: Cambridge University Press (1989). ISBN 0-521-34354-2
9. Carlson, Shawn (1985). „A double-blind test of astrology”. Nature 318 (6045), 419–425. o. DOI:10.1038/318419a0.
10. Zarka, Philippe (2011). „Astronomy and astrology”. Proceedings of the International Astronomical Union 5 (S260), 420–425. o. DOI:10.1017/S1743921311002602.

További információk

• Horoszkóp.lap.hu - tematikus linkgyűjtemény
• Hanula Zsolt: A britek titkos fegyvere Hitler ellen: a horoszkóp (HTML). Index, 2015. május 18.

Kapcsolódó szócikkek

• Forer-hatás