(1869–1933) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán, történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke, az MTA levelező tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Hornyánszky Gyula, ifj. (Pest, 1869. szeptember 22. – Budapest, 1933. január 31.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán; történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke; Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909). Id. Hornyánszky Viktor nyomdatulajdonos fia és Ifj. Hornyánszky Viktor könyvkiadó-nyomdatulajdonos és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos fivére.
Hornyánszky Gyula | |
Portréja a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
Született | 1869. szeptember 22. Pest |
Elhunyt | 1933. január 31. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Hornyánszky Viktor |
Foglalkozása | klasszika-filológus, történész, egyetemi oktató, történetfilozófus, szociológus |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1891) |
Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-1-38)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyánszky Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területe: klasszika-filológia, kultúr- és történetfilozófia, szociológia.
Hornyászky Viktor nyomdatulajdonos fiaként látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, 1891-ben bölcsészdoktorátust, 1892-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetemen Ponori Thewrewk Emil tanítványa volt, de nem a német klasszika-filológusok módszereit követte, mint mestere, hanem inkább a természettudományos gondolkodás, az angol antropológiai irányzat és a francia szociológiai módszer (Émile Durkheim) irányában tájékozódott, s ezek megnyilvánulásait kereste a görög–római kor irodalmában.
Saját korának embereihez illetve hallgatóihoz ezáltal próbálta közelebb hozni az antikvitást.[3] Ebben nyilván nagy szerepet játszott az, hogy 1893–1894-ben állami ösztöndíjakkal kijutott Párizsba, Londonba tanulmányutakra, s nem sokkal később, 1901–1902-ben Görögországba is.
1894–1896 közt Nagyszebenben kapott gimnáziumi tanári állást, 1902-től Kaposvárott, majd Budapesten tanított gimnáziumban. 1902-ben magántanárrá habilitálták a budapesti tudományegyetemen. 1909-ben beválasztották az MTA levelező tagjai sorába. 1913-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen kapott katedrát, s 1913. augusztus 4-én kinevezték nyilvános rendes tanárnak.
Az első világháború elvesztése miatt Kolozsvárról menekülnie kellett, s 1921-ben a Szegedre költözött, s a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézetében folytatta oktatói és kutatói munkáját, 1923-ig a Klasszika-filológiai Intézetet vezette, 1923-tól az Ókori Történeti Intézet vezetését vette át. Az 1925/26-os tanév első szemeszterében még a Bölcsészettudományi Kar dékáni teendőt is ő látta el, végül 1925. december 18-án a budapesti egyetemre távozott, ahol a III. sz. Klasszika-filológiai Intézet vezetőjévé nevezték ki. 1925-től a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.