Horgospataka

Horgospataka (románul Strâmbu) település Romániában.

Horgospataka (Strâmbu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Pecsétszeg
Rang	falu
Községközpont	Pecsétszeg
Irányítószám	407062
SIRUTA-kód	57136
Népesség
Népesség	236 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 13″, k. h. 23° 57′ 11″47.336874, 23.953191
Sablon • Wikidata • Segítség

Horgospataka környéke 1769-1773 között

Története

Horgospataka a hagyományok szerint valamikor az 1700-as évek elején keletkezhetett.

1830-ban a nagybányai bányaigazgatósághoz tartozó bánya település.

1849. április 18-án szentelték fel Kossuth-kohóját, s adták át nagy gabonaraktárát a független Magyarország számára. 1849-ben e kohóhoz gyűjtötték össze a vidék összes harangját, s öntöttek belőlük ágyúkat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és önvédelmi harcuk számára.

1848-ban itt 107 főből álló nemzetőrség alakult, kiket 1848 őszén Mihalás fegyverzett le.

1848. október 20-tól 1849 március végéig ítt védte a szabadság ügyét a felsőbányai önkéntes, a szatmári I. és II. század, az ugocsai, a szabolcsi és a nyíregyházi vadászcsapat.

1898-ban a település birtokosa a királyi kincstár volt.

A hotgospatakai bánya épületei voltak az 1800-as, 1900-as években:

• emeletes nagy kohó, kapcsolatban vízerőre berendezett futóval, pörkölőházzal, kovácsműhellyel.
• agyagzúzó, szénpajta, kémlőház, asztalosműhely, kohómérnöki- és kezelői lak.
• arany-, ezüst-, réz- és ólomtisztító.

A bányászat mellékterménye volt: "földzék", mázanyag.

1886-ban 538 lakosa volt, melyből római katolikus 300, görögkatolikus 208, helvét hitű 30 fő volt.

1891-ben 596 lakosából 392 római katolikus, 189 görögkatolikus, 10 református, 3 lutheránus, 2 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott. Lakosainak száma 1891-ben 596 volt, magyar és román ajkúak.

Gazdaság

Környékén arany-, ezüst- és ólombányászat.

Nevezetességei

• Szent arkangyalok ortodox templom^[2]

Itt születtek

• Ioan Giurgiu de Patak (Pataki János, Ioan Giurgiu) (1682-Fogaras, 1727. október 29.) - görögkatolikus püspök.
• Sipos Árpád (1843. november 1. – 1901. február 9.) jogi doktor, jogakadémiai tanár.
• Pecz Vilmos filológus, az MTA tagja.

Hivatkozások

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
2. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap