fosszilis emberfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A Homo naledi egy kihalt emberféle, amit az antropológusok először 2015-ben írtak le, és a Homo nemhez rendeltek. 2013-ban fosszilis csontvázakat találtak a dél-afrikai Gauteng tartományban a Rising Star barlang rendszerben, ami része az „Emberiség Bölcsője” világörökségi helyszínnek, a középső pleisztocén korszakból származnak, körülbelül 235-135 ezer évesek. Legalább tizenöt egyed kövületeit találták meg, több mint 1550 mintadarabot ástak ki a barlangból.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén 0,335–0,236 Ma | ||||||||||||||||||||||||
 Egy minta az 1,550 csontvázdarabból | ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Kihalt       | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Homo naledi Berger et al., 2015 | ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Homo naledi témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Homo naledi témájú médiaállományokat és Homo naledi témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||
Ezt a fajt a kis testű emberi populációkra hasonlító testtömeg és termet jellemzi, a kisebb endokraniális térfogat hasonló Australopithecushoz, és a korai Homo fajokéhoz hasonló koponyaalak. A csontváz anatómiájában jelen vannak az australopithecinektől ismert ősi jellemzők, újabb jellemzőkkel, amiket a későbbi homininákkal társítanak. .[1][3][4]
Lee Berger javasolta, hogy a csontok egy új Homo fajt képviselnek,[1][5] más szakértők azt állítják, hogy több elemzésre van szükség, hogy támogassák ezt az osztályozást. Van arra néhány bizonyíték, hogy az egyedeket talán szándékosan helyezték el a barlangban közel a haláluk idejéhez.[6]
A „naledi” szó szotó nyelven azt jelenti: „csillag”.[7]
Összesen több mint 1550 csontdarabot találtak amik legalább 15 egyedhez tartoztak. Körülbelül 300 csonttöredéket gyűjtöttek össze, és ∼1250 mintát találtak. A kövületek tartalmaztak koponyákat, állkapcsokat, bordákat, fogakat, csontjait egy majdnem teljes lábnak, egy kéznek, és egy belső fülnek. Öregek, fiatalok és csecsemők csontjait is megtalálták.
A fizikai jellemzői hasonlítanak az Australopithecus nemére, keverten a Homo nem több jellegzetességével, és jellemzőkkel amik nem ismertek más hominin fajban. A csontváz anatómiája egyaránt mutat az australopithecinekban is felismert pleziomorf (ősi) jellemzőket, és több, a későbbi hominináktól ismert apomorf (származtatott, levezetett, illetve az ősi állapottól elkülönülve megjelent) tulajdonságokat.
Felnőtt hímeket körülbelül 150 cm magasra becsülték, és körülbelül 45 kg-ra, míg a nőstények valószínűleg egy kicsit alacsonyabbak és súlyuk egy kicsit kevesebb volt. Ezek a méretek a kis testű modern emberek szexuális dimorfizmusának tartományán belülre esnek. Egy elemzése a H. naledi csontváznak azt sugallja, hogy függőlegesen állt, és két lábon járt.[1][8][9] A csípő mechanikájuk a kiszélesedő alakú csontos medencéjük hasonló a australopithecinekhez, de lábaik, lábszáruk, és bokáik jobban hasonlítanak a Homo nemére.
A kezei jobban alkalmasnak látszanak a tárgy manipulációra mint a australopithecineké.[5][10] Néhány a csontjai közül hasonlít a modern emberi csontokra, és más csontok primitívebbek mint az Australopithecusé ami az emberek egy korai őse. A hüvelykujj, csukló és a tenyér csontjai modern-szerűek, míg az ujjak görbék, australopithecinebbek és a mászásra használhatók. A vállak nagyrészt az australopithecinekhez hasonlóan vannak beállítva. A csigolyák leginkább a Homo nem pleisztocén tagjaira hasonlítanak. A karjának egy Australopithecushoz hasonló válla és ujjai vannak és egy Homohoz hasonló csuklója és tenyere. A felső testének szerkezete úgy látszik, hogy primitívebb mint a Homo nem más tagjainak, még majomszerű.
Négy koponyát fedeztek fel, úgy gondolják, hogy két nőstényé és két hímé, a koponya térfogat 560 cm³ a hímeknél és 465 cm³ a nőstényeknél, hozzávetőlegesen fele a modern emberi koponyatérfogatnak, átlagos Homo erectus koponya 900 cm³. A H. naledi koponya közelebb van a koponya térfogatban australopithecine koponyákhoz. Ennek ellenére a koponya szerkezetét úgy írták le, hogy hasonlóbb a Homo nemhez mint australopithecinekhoz, főleg a karcsú jellemzőiben, és a halántéki és nyakszirti kiboltosulás jelenlétében, és az a tény, hogy a koponya nem szűkül a szem- aljzatok mögött. A faj agya feltünően kisebb mint a modern Homo sapiensé, 450 és 550 cm³ között mérték. A fogak és az alsó állkapocs izomzata sokkal kisebb mint a legtöbb australopitheciné, ami arra utal, hogy a tápláléka nem igényelt kemény rágást. A fogai kicsik voltak hasonló a modern emberére, de a harmadik őrlőfog nagyobb volt mint más őrlőfogak az australopithecinekhez hasonlóan.
Az átfogó anatómiai szerkezete arra sarkalta a vizsgáló tudósokat, hogy a Homo nemen belül osztályozzák az Australopithecus nem helyett. A H. naledi csontvázak azt jelzik, hogy a Homo nem eredete komplex és lehet, hogy polifiletikus (hibrid), és, hogy a faj lehet, hogy Afrika különböző részein külön fejlődött ki.[11]
Egy H. naledi fej modell rekonstrukciót készítettek úgy, hogy megmérték a fej csontjait, a szemgödröt és az állkapocsizmokat rátették a koponyára. A méréseket arra használták, hogy elkészítsék a modellt, beleértve a bőrt, a szemeket és a hajat.[12]
A kövületek kora nincsen meghatározva. A geológusok becslése szerint a barlang amiben a kövületeket felfedezték nem öregebb mint három millió év.[13]
A csontokat a barlang padlóján találták vagy sekély üledékben eltemetve.[14] Berger azt állítja, hogy az anatómiája azt sugallja, hogy a Homo nem kezdetétől vagy annak közeléből származik körülbelül 2.5-2.8 millió évvel ezelőttről, de a ténylegesen kiásott csontok fiatalabbak lehetnek.
Francis Thackeray azt sugallja, hogy a H. naledi körülbelül 2 millió évvel ezelőtt élt (± 0,5 millió év), a Homo rudolfensis, H. erectus, és H. habilis, koponya hasonlóságai alapján amik körülbelül 1,5, 2,5 és 1,8 millió évvel ezelőtt éltek.[15][16]
A kutatócsoport úgy véli, hogy a csontok egy új fajt képviselnek a H. naledit a Homo nemben, más szakértők azt állítják, hogy további elemzések szükségesek ennek az osztályozásnak a támogatásához. Tim D. White paleoantropológus megjegyezte, hogy a jelentősége ennek a felfedezésnek ismeretlen a kormeghatározás befejezéséig, és amíg nem csinálnak további anatómiai összehasonlítást korábban ismert kövületekkel.[17]
Rick Potts szerint anélkül, hogy ismernénk a korát nincs módja megítélni az evolúciós jelentőségét.[18]
Susan Anton antropológus megállapította, hogy még a kormeghatározás után is a szakértők valószínűleg sok évet töltenek el a törekvéssel, hogy ezeket a kövületeket a megfelelő kontextusba tegyék, mert nincs megegyezés a paleoantropológiában, hogy pontosan miként használják az ilyen összehasonlításokat a Homo nem meghatározására. Néhányan azzal érvelnek, hogy a két lábon járás egy meghatározó jellemzője, így a Homo egy különleges módnak a használatát jelenti a mozgásra a környezet körül. Más tudósok lehet, hogy inkább koponya jellemzőket tekintik a Homo család jellemzőinek.
Bernard Wood paleoantropológus egyetért, hogy a maradványok egy új fajt képviselnek, de azt gondolja, hogy a csontok egy reliktum populáció képviselői lehetnek, ami fejlődhetett közel elszigetelten Dél-Afrikában, hasonlóan a másik reliktum populációhoz a kis aggyal rendelkező Homo floresiensishez ami Flores szigetén Indonéziában élt. Az egyedek száma miatt, és mivel több ivar és korcsoport is előfordul, a tudósok a leggazdagabb hominin lelőhelynek tekintik, amit valaha Afrikában felfedeztek, és eltekintve a Sima de los Huesos gyűjteménytől és a későbbi a neandervölgyi és a modern emberi mintáktól, a feltárási terület a legátfogóbban képviseli a csontváz elemeket élethosszon keresztül, és több egyedből.
Jeffrey H. Schwartz evolúciós biológus szerint az anyag túlságosan változatos ahhoz, hogy egy fajt képviseljen.[19]
Donald Johanson kételkedik abban, hogy az egyedeket ritualsztikus temetésnek vetették alá a kis agy kapacitásra (450 cc) hivatkozva, és a korlátozott kulturális gyakorlatok valószínűségével.<refDonald C. Johanson:Human Origins Archiválva 2019. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben</ref>
Tim D. White paleoantropológus azt gondolja a közzétett leírások alapján, hogy a kövületek egy primitív Homo erectushoz tartoznak. Chris Stringer antropológus szintén megállapította, hogy a kövületek kinézete legjobban kis testű Dmanisiból (Grúzia) származó Homo erectusra hasonlítanak amik ∼1.8 millió évvel ezelőttiek. Berger elutasítja annak a lehetőségét, hogy a kövületek H. erectust képviselnek.
Van néhány bizonyíték, hogy az egyedeket lehet, hogy szándékosan helyezték el a barlangban, közel a haláluk idejéhez, a szakértők az állítják, hogy több bizonyíték szükséges ennek a hipotézisnek a támogatásához.
John D. Hawks antropológus aki a csapat egy tagja volt megállapította, hogy tudományos tény, hogy minden megtalált csont hominid, kivéve egy bagolyé, nincsenek jelei a predációnak, és ott nincs ragadozó ami felhalmozhatta volna csak az emberszabásúakat ily módon, minden csontot nem halmozhattak fel egyszerre. Nincs bizonyítéka szikláknak vagy üledéknek ami beesett volna a barlangba bármilyen felszíni nyílásból, nincs bizonyítéka, hogy víz folyt volna a barlangba a csontokat a barlangba szállítva.[20] Hawks arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb hipotézis, hogy a testeket szándékosan helyezték el a barlangban a haláluk után, a faj más tagjai.[21]
Dirks és munkatársai szerint monospecifikus együtteseket írtak le a harmadidőszaki és mezozoikumi gerinces kövület helyekkel összekapcsolva katasztrofális eseményekkel, a nem H. sapiens hominin lerakódások között, ahol a katasztrofális események bizonyítéka hiányzik a monospecifikus együtteseket társítják jellemzően szándékos kulturális elhelyezéssel vagy temetéssel. Megállapították, hogy nincs bizonyítéka annak, hogy egy katasztrófa helyezte el a testeket a barlangban, és, hogy a testeket szándékosan helyezték el a barlangban.
William Jungers nem vitatja, hogy a H. naledi csontok a Homo nembe tartoznak és, hogy az elhelyezés valószínűleg szándékos, de figyelmeztet azzal szemben, hogy komplex társadalmi szerveződéssel és szimbolikus viselkedéssel próbáljanak érvelni. Azt sugallja, hogy a fajtársaik rakták egy lyukba, lehet, hogy azért mert jobb volt mint hagyni őket bomlani körülöttük. Azt spekulálja, hogy a múltban ott lehetett másik egyszerűbb út a kamrához ahol a csontokat találták.
Carol Ward a patológia és az anatómiai tudományok professzora szintén szkeptikusa a szándékos temetés értelmezésének és kérdezi, hogy „Ha valóban nehéz a barlangba jutni, akkor te, hogyan jutnál egy hosszú sötét barlangba szállítva a halott nagymamádat?”[22]
Berger azt gondolja, hogy a testek szándékos elrendezése a bonyolult barlangrendszeren belül azt kívánta, hogy a faj tagjai megtalálják az útjukat a teljes sötétségen keresztül és vissza újra, és spekulálja, hogy ez fényt kívánt fáklya formájában vagy időközönként tűz megvilágítással.[23]
Martha Tappen azt gondolja, hogy a fenyegető ragadozó elől való elrejtőzés egy valószínű forgatókönyv.
Berger és munkatársai azt állítják, hogy „ezek az egyedek képesek voltak rituális viselkedésre”. Úgy spekulálnak, hogy a holttestek elhelyezése a barlangban egy ritulasztikus viselkedés volt, a szimbolikus gondolkodás egy jele.[24] A „rituális” itt azt jelenti, hogy egy szándékos és megismételt gyakorlat (a holttestek elrendezése a barlangban), és nem jelenti bármilyen típusát a vallásos rituálénak. Általában úgy tekintik, hogy a ritulasztikus viselkedés a H. sapiens és a H. neanderthalensis között bukkant fel. A legrégebbi megerősített neandervölgyi temetés 100 000 éves.
Rick Potts megjegyzéseː „Nincs bizonyítéka anyagi kultúrának, mint eszközök, vagy bármilyen bizonyítéka bármilyen fajta szimbolikus rituálénak amit majdnem mindig a temetéssel társítunk... Ezek a testek egyszerűen egy lyukba ledobottnak látszanak.”
Dirks és munkatársai kijelentikː Minden korábban ismert esetét a kulturális lerakódásnak a Homo nem olyan fajának tulajdonították aminek az agymérete közel volt a modern emberi tartományhoz, és ellentétben a Dinaledi együttessel minden ilyen hominin társított eset tartalmazott legalább néhány közép- és nagyméretű, nem hominin állatot.
William Jungers felvetett hasonló aggodalmakat a hipotézisre. Tudományos író Michael Shermer javasolja, hogy az emberölést, háborút, és még a feláldozást is vegyék figyelembe a halál okaként,[25] de John D. Hawks az egyik azon tudósok közül akik kategorizálták és elemezték a kövületeket, megjegyzi, hogy nincs bizonyítéka az erőszakos halálnak a testek között.[26]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
