Hirossik János, néhol Ján Hirossik,[1] álnevén Török Gergely, tévesen olykor Hiroschik[2] (Budapest, 1887. március 24. – Budapest, 1950. február 3.) tetőfedő, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság népbiztosa. A KMP alapító tagja, az első Központi Bizottság tagja.[3]
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Hirossik János |
| Hirossik János | |
| Született | 1887. március 24. Budapest |
| Elhunyt | 1950. február 3. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | népbiztos (1919. június 16. – 1919. július 7., Szlovák Tanácsköztársaság) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fiatalkorában lépett be a MÉMOSZ-ba,[m 1] és szerkesztette a Szociáldemokrata című folyóiratot, illetve cikkeket írt az Építőmunkás című lapba. Belépett az MSZDP-be, ahonnan egy a vezetőséget bíráló irat aláírása miatt, kizárták. 1912-től a Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesületének titkára, s lapjának szerkesztője volt. 1918-ban a KMP első Központi Bizottságának tagja, s a párt titkára[4] volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja volt. 1919 májusától a felszabadított (azelőtt szlovák) területek kormánybiztosa, majd az 1919. június 16-án létrehozott Szlovák Tanácsköztársaság belügyi, illetve kereskedelmi és vasúti népbiztosaként működött egészen annak július 7-i fennállásáig, ezt követően pedig Budapesten volt a posta politikai biztosa.[5] A Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntése után (1920-ban) emigrált Ausztriába, s részt vett a KMP újjászervezésében, amelynek ismét központi bizottsági tagja lett. 1925-ben hazatért, és az illegális pártmunka egyik irányítója lett. A következő évben Németországba ment, s egészen 1933-ig az Inprekorr munkatársaként működött. Hitler hatalomra jutása után Csehszlovákiába menekült. 1942-ben hazatért, majd részt vett az ellenállásban.
Publikált a Proletárban, a Tűzben és a Párisi Munkásban is.
Főbb művei
- Följegyzések a magyar forradalomról. (A Párisi Munkás Naptára, 1927)
- Naplótöredékek. (“…a Gondolat él.” Korvin Ottóról. Vál., szerk. Simor András. (Bp., 1976)
- Ellenzéki mozgalmak az MSZDP-ben az első világháború előtt. (Tanúságtevők. 2. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905–1918. okt. Bp., 1976)
- Utolsó nap a Gyűjtőben. – Szlovenszkó kiürítése. (Tanúságtevők. 3/b. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp., 1978)
- Menekülés. (Tanúságtevők. 4/a. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. Bp., 1981).
- Nők az osztályharcban. = Nő T. 1910. p. 118-149. T.
Budapest IV. kerületében a Semsey Aladár park korábbi neve 1965 és 1991 között Hirossik János park volt.[6]
A Dunaegyházi Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola régi neve Hirossik János Általános Iskola volt.
- Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
