From Wikipedia, the free encyclopedia
Henry L. „Roddy” Roediger III (Roanoke, Virginia, 1947. július 24. –) pszichológus, egyetemi professzor, az emberi emlékezeti folyamatok tanulmányozásának nemzetközileg elismert szakértője.
Henry L. Roediger III | |
Született | 1947. július 24. (77 éves)[1] Roanoke[2] |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
1969-ben megszerezte a Bachelor of Arts fokozatot pszichológia szakon a Washington & Lee Egyetemen summa cum laude minősítéssel, aztán 1973-ban a Yale Egyetemen a PhD fokozatot kognitív pszichológiából. 1982-88-ig a Purdue Egyetemen, 1988-1996-ig a Rice Egyetemen tanított, 1996-tól 2004-ig a Pszichológiai Intézet elnöke a George Washington Egyetemen St. Louis-ban, s vezetője a Memória-labornak, ugyanitt 2004-től az egyetemi tervezés dékánja a művészetekben és tudományokban.
Egyetemi hallgatóknak:
Diplomásoknak:
Napjainkban a George Washington Egyetemen, mint a Pszichológia Tanszék Memória Laborjának kutatási vezetője, három területre összpontosít:
A labor számos kutatási témája kiterjeszti az alapvető tanulási és emlékezeti felfedezéseket az oktatásra. A teszteket az oktatásban hagyományosan azzal a céllal használták, hogy megállapítsák mit tanult meg a diák – azzal a feltételezéssel, hogy a teszt a tanulásra nincsen hatással. A kognitív pszichológia kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tesztek nemcsak a tudás szintjét mérik, hanem növelik is azt. A kutatás célja, hogy kivizsgálja azokat a körülményeket, amelyek eredményes tanuláshoz vezettek a tesztelésen keresztül.
Számos paradigmát kifejlesztettek, amelyekben az emberek élesen emlékeznek olyan eseményre, ami valójában meg sem történt. Az emlékezés konstruktív természetét paradigmákon keresztül be lehet mutatni.
Munkásságának egyik legismertebb eredménye a Deese-Roediger-McDermott-Paradigma, közismertebb nevén a DRM-paradigma.[7]
A paradigma a kognitív pszichológia egy jelensége, amelyben a kísérleti személyeknek egy szemantikailag hasonló szólistát kell megjegyezniük. A szavak felidézésénél a kísérlet résztvevői olyan szavakat is a lista részének hisznek, amelyeket nem is láttak. /hamis memóriaeffektus/ Mindezt az okozhatja, hogy a kapcsolódó szavak idegi aktiválása ’terjed’; vagyis megfelelő mennyiségű szoros asszociációs kapcsolatban lévő szó ismétlése után a hasonló kategóriába tartozó szavak is aktiválódnak, azokra is elég erősen emlékszünk.
A DRM-paradigma jelentősége nagy horderejű, hiszen támogatja azt az elképzelést, hogy az emberi emlékezet gyakran kiegészül olyan elemekkel, amelyekről az emberek azt hiszik, hogy tapasztalták, a valóságban viszont nem történt meg velük.
Ebben a témában az alábbi kérdésekre keresik a választ: Milyen különbségek vannak az implicit és az explicit emlékezet[8] között? Léteznek-e különböző emlékezeti rendszerek, amelyek az explicit/deklaratív és az implicit emlékezetért felelősek?
Az alábbi linkre kattintva évszám szerinti bontásban megtekinthetők, letölthetők:
https://web.archive.org/web/20100501010240/http://psych.wustl.edu/memory/publications/
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.