Henry Eyring

Henry Eyring (Colonia Juárez, Chihuahua, 1901. február 20. – Salt Lake City, Utah, 1981. december 26.) amerikai elméleti kémikus. Legfőbb munkássága a kémiai reakciósebesség kutatása.

Henry Eyring
Életrajzi adatok
Született	1901. február 20. Colonia Juárez, Chihuahua, Mexikó
Elhunyt	1981. december 26. Salt Lake City, Utah
Sírhely	Berlin
Ismeretes mint	kémikus egyetemi oktató
Nemzetiség	amerikai
Állampolgárság	USA
Gyermekek	Henry B. Eyring Ted Eyring
Iskolái	Arizonai Egyetem Kaliforniai Egyetem Eastern Arizona College
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	University of Arizona, Kaliforniai Egyetem, Berkeley
Pályafutása
Szakterület	Bányamérnök, kémikus, metallurgia fizika
Kutatási terület	kémia
Tudományos fokozat	PhD
Munkahelyek
1931: Princetoni Egyetem	1946: Utah University: dékán
Tudományos publikációk száma	több mint 100
Szakmai kitüntetések
Wolf Prize in Chemistry (1980), National Medal of Science (1966)

Termékeny írói munkássága során több mint 100 tudományos cikket, tíz tudományos könyvet írt, és néhány könyvet a tudomány és vallás viszonyáról.

1980-ban Wolf-díjat kapott (kémia), 1966-ban „National Medal of Science” (Nemzeti Tudományos Díj) díjat kapott az átmenetiállapot-elmélet kidolgozásáért, mely a 20. századi kémia egyik legfontosabb eredménye volt.

Számos más kémikus kapott később Nobel-díjat, kiknek munkássága az átmenetiállapot-elméleten alapult, és sokan meglepődtek, hogy Eyring nem részesült a díjban.^[1]

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia nyilvánvalóan nem értette meg Eyring elméletét, majd már késő volt a díj odaítélésre (csak élőknek adományoznak Nobel-díjat).

Az Akadémia Berzilius-díjat adományozott 1977-ben, részbeni kompenzációként.^[2]

1963-ban megválasztották az American Chemical Society (Amerikai Kémikusok Társasága) elnökének, és 1965-ben az Association for the Advancement of Science (Egyesület a Tudományos Fejlődésért) elnökének.

Életút

Eyring harmadik generációs utolsó napi szent volt. Mexikóban született, és élete első 11 évét egy ottani utolsó napi szent közösségben élte le. 1912-ben Eyring és 4200 társa menekülni kényszerült a mexikói forradalom alatt, és El Pasóba (Texas) került. Innen Pimába került, ahol elvégezte a gimnáziumot, kiemelkedő tehetséget mutatott a matematika és más tudományok iránt.

Édesapja az egyik utolsó generációhoz tartozott, akik poligámiában éltek. Édesapja 1954-ben meghalt.

Eyring állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemet (Arizona), ahol bányamérnökségből, metallurgiából és kémiából szerzett képesítést. 1972-ben doktori fokozatot nyert a berkeley-i University of California egyetemen. A doktori disszertáció témája: Az alfa részecskék viselkedése ionizációs körülmények között.

Ezután, 1931-ben, a Princeton University meghívta instruktornak. 1946-ig dolgozott a Princetonon^[3] 1946-tól a utahi egyetem dékánja. Tiszteletére a utahi egyetem kampuszát róla nevezték el.

Három gyermeke van, Edward M. „Ted” Eyring, a utahi egyetem kémia professzora, Henry B. Eyring, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Első Elnökségének első tanácsosa, valamint Harden B. Eyring, Utah állam közigazgatásánál felsőoktatási adminisztrátor.

Róla nevezték el az Eyring-egyenletet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenletet, mely a reakciókinetikában a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le.

Vallásos hite

Eyring tagja volt az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának, és különféle tisztségeket töltött be az egyházában.

A vallás és a tudomány kapcsolatáról a véleménye: „Van konfliktus vallás és tudomány között? Isten fejében nincs, de az emberek fejében gyakorta van.”

Eyring tudományos publikációi

Eyring több mint 100 tudományos publikációt készített.

Eyring díjai

• AAAS Newcomb Cleveland Prize (1932)
• Bingham Medal (1949) /Bingham-medál/
• Peter Debye Award (1964) / Peter Debye-díj/
• National Medal of Science (1966) /Nemzeti Tudományos-medál/
• Irving Langmuir Award (1967) / Irving Langmuir-díj/
• Linus Pauling Award (1969 /Linus Pauling-díj/
• Elliott Cresson Medal (1969) / Elliott Cresson-medál/
• T. W. Richards Medal (1975) / T. W. Richards-medál/
• Priestley Medal (1975) / Priestley-medál/
• Berzelius Medal (1979) / Berzelius-medál/
• Wolf Prize (1980) /Wolf-díj/

Kapcsolódó szócikkek

• http://mormonscientist.org/
• Eyring-egyenlet
• Princetoni Egyetem
• http://berkeley.edu/
• Reakciósebesség
• Reakciósebességi állandó
• Statisztikus mechanika

Források

1. G.B. Kauffman; The Nobel Centennial 1901—2001; Chem. Educator 2001, 6, 370—384
2. "The Nobel Prize in Chemistry: The Development of Modern Chemistry". Nobelprize.org. Hozzáférés ideje: 12 Jun 2010.
3. AAAS - The World's Largest General Scientific Society. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 9.)

• Kémiaportál
• USA-portál