Heinrich von Treitschke

Heinrich Gotthard von Treitschke (Drezda, 1834. szeptember 15. – Berlin, 1896. április 28.) német történész.
Esszéiben egy porosz vezetésű, nemzeti-liberális német nemzetállamért szállt síkra. Németország poroszosításáért és militarizálásáért állt ki. Az ő szavait használta jeligeként a Der Stürmer: A zsidók a mi szerencsétlenségünk. Támogatta a Heidelbergi Egyetemen az antiszemitizmus terjedését és agitált egy német gyarmatbirodalom mellett.^[10]

Heinrich von Teritschke
Arcképe
Született	Heinrich Gotthard von Treitschke 1834. szeptember 15.[1][2][3][4][5] Drezda[6][5]
Elhunyt	1896. április 28. (61 évesen)[1][2][3][4] Berlin[7]
Állampolgársága	Szász Királyság[5]
Házastársa	Emma von Treitschke (1867. március 18. – )[8]
Gyermekei	három gyermek: Maria von Treitschke Clara von Tungeln
Szülei	Eduard Heinrich von Treitschke
Foglalkozása	modern kori történész történész egyetemi oktató politikus író publicista
Tisztsége	a német birodalmi Reichstag tagja (1871–1878) a német birodalmi Reichstag tagja (1878–1884) Historiographer of the Prussian state (1886–)
Iskolái	Tübingeni Egyetem (1854. április – ) Albert Ludwig Egyetem, Freiburg Berlini Egyetem Kreuzschule (1846 – 1851. április) Bonni Egyetem (1851. április – 1852. szeptember, államtudomány) Lipcsei Egyetem (1852. október 23. – 1853. szeptember) Bonni Egyetem (1853. október – 1854. április, államtudomány) Heidelbergi Egyetem (1854. november – 1855. március)
Kitüntetései	Verdun díj (1884) A művészetek és a tudományok érdemrendje (1887)[9]
Sírhelye	Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Teritschke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Lipcsében 1858-ban lett magántanár, 1863-ban Freiburgban rendkívüli tanár. Az 1866-os németországi háború alatt mint poroszpárti elhagyta Badent és Berlinben megindította a Preussische Jahrbücher című folyóiratot. Még ugyanaz évben a kieli egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, ahonnan Heidelbergbe, 1874-ben pedig Berlinbe hívták. 1871 és 1888 között német birodalmi gyűlési képviselő is volt. Ranke halála után a porosz állam történetírójává nevezték ki.^[11][12]

Művei

• Deutsche Geschichte im 19. Jahrhundert (Lipcse, 1879—94, 7. kiadása 1904, főműve)
• Historische und politische Aufsätze (ugyanott, 1865, folytatás 1870, új kiadás 3 kötetben 1903)
• Deutsche Kämpfe (1896)
• Megjelentek külön kötetben történelmi előadásai, valamint levelezései is.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
8. Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
9. http://www.orden-pourlemerite.de/mitglieder/heinrich-von-treitschke, 2021. augusztus 1.
10. Dr. Hegyi András: Németország újori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.
11. Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925) https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_18/?query=treitschke&pg=467&layout=s
12. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_23-24/?query=treitschke&pg=285&layout=s

Források

• Dr. Hegyi András (szerk.): Németország újkori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. (Kézirat) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.

Kapcsolódó szócikkek

• Theodor Mommsen
• Franz Mehring
• Világzsidóság
• Pour le Mérite
• A németországi zsidók története

További információk