Heinrich Brunner

Heinrich Brunner (magyarosan Brunner Henrik^[11]) (Wels, Felső-Ausztria, 1840. június 21. – Bad Kissingen, (Unterfranken) 1915. augusztus 11.) osztrák jogtörténész, egyetemi tanár.

Heinrich Brunner
Heinrich Brunner
Született	1840. június 21.[1][2][3][4][5] Wels[6][7]
Elhunyt	1915. augusztus 11. (75 évesen)[1][2][3][4][8] Bad Kissingen[9]
Állampolgársága	osztrák német[10]
Foglalkozása	történész jogtörténész professzor politikus
Tisztsége	a porosz felsőház tagja
Iskolái	Göttingeni Egyetem Bécsi Egyetem Humboldt Egyetem
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1896)
Sírhelye	Berlin
Heinrich Brunner aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Brunner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja, Wenzel Brunner, korán meghalt és Heinrich Brunner özvegyen maradt édesanyjának 10 gyermekről kellett gondoskodnia. Brunner 1851 és 1858 között Linzben járt középiskolába, majd a bécsi egyetem jogi karán szerzett diplomát 1864-ben.

Brunner 1866-ban kapta egyetemi tanári kinevezését. Lembergben, Prágában, Straßburgban tanított. 1872-től a berlini Humboldt Egyetem tanára, 1896 - 1897-ben az egyetem rektora volt. 1896-ban ő lett a Deutsches Rechtswörterbuch (DRW) szerkesztőbizottságának elnöke. Idősebb korában számos kitüntetést és elismerést kapott.(A porosz akadémia tagja, Wels díszpolgára stb.)

1876-ban kötött házasságot Anna von Tiedemann-nal^[12] Hat fiúgyermekük és két leányuk született, közülük a legfiatalabb fiú és a két lány már gyermekkorukban meghaltak.

Kutatási területe

Főleg a német, francia, normann és az anglo-normann jogtörténettel foglalkozott.

Főbb művei

• Die Entstehung der Schwurgerichte (Berlin, 1872)
• Rechtsgesch. d. röm. und germ. Urkunde (1880)
• Deutsche Rechtsgeschichte

Források

• A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бруннер Генрих, 2015. szeptember 28.
8. Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
9. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
10. 11866770X
11. A Pallas nagy lexikona
12. élt 1848. április 13. - 1912. december 13.

Irodalom

• Brunner, Heinrich. In: Gerd Kleinyeher, Jan Schröder (Hrsg.): Deutsche und Europäische Juristen aus neun Jahrhunderten. 5. Auflage. Heidelberg 2008, S. 488.
• Festschrift Heinrich Brunner zum siebzigsten Geburtstag. dargebracht von Schülern und Verehrern. Verlag Böhlau, Weimar, 1910. (Nachdruck: Verlag Keip, Frankfurt am Main, 1987)
• Johannes Liebrecht: Heinrich Brunner (1840–1915). In: Stefan Grundmann, Michael Kloepfer, Christoph G. Paulus, Rainer Schröder, Gerhard Werle (Hrsg.): Festschrift 200 Jahre Juristische Fakultät der Humboldt-Universität zu Berlin. Geschichte, Gegenwart und Zukunft. De Gruyter, Berlin/ New York, 2010, ISBN 978-3-89949-629-1, S. 305–326.
• Karl Siegfried Bader: Um eine Berufung Heinrich Brunners nach Zürich. In: ZRG (GA). 95 (1978), 186. és köv. old.

További információk

• Életrajza Archiválva 2015. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Literaturliste im Online-Katalog^{[halott link]} der Staatsbibliothek zu Berlin
• Veröffentlichungen von Heinrich Brunner im Opac der Regesta Imperii

Kapcsolódó szócikkek

• Timon Ákos

• Jogportál
• Németország-portál