Hegyi Gyula (sportvezető)

Hegyi Gyula (Budapest, 1897. október 11.^[6] – Budapest, 1978. december 8.) magyar esztergályos, kommunista politikus, sport- és társadalmi vezető, államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Hegyi Imre pilóta öccse.

Ez a szócikk a politikusról és sportvezetőről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegyi Gyula (egyértelműsítő lap).

Hegyi Gyula
Született	1897. október 11.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1978. december 8. (81 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Hegyi Kálmán Kurucz Erzsébet
Foglalkozása	politikus sportvezető
Tisztsége	államtitkár
Sírhelye	Farkasréti temető (12/2-4-52)[4][5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Beosztása, funkciói

Hegyi Kálmán és Kurucz Erzsébet fia. 1919-ben a magyar vörös hadsereg tagja volt. Az 1920-as évek elején Franciaországba emigrált. A billancourti Renault-gyárban dolgozott esztergályosként. A 20-as évek végén tért haza. A vízműveknél dolgozott vízóra-leolvasóként. 1930-tól volt a Vasas SC egyik vezetője.^[7] 1942-ben sikerült elérnie, hogy az NB-II Rákóczi csoportját megnyerő együttes élvonalbeli játékjogát a zöld asztal mellett nem vették el.

A második világháború után a vasmunkás szakszervezet egyik vezetője volt. 1945-től lett magas rangú sportvezető. Ebben az évben tagja lesz a koalíciós egyezkedések alapján 15 fősre bővülő Nemzeti Sport Tanácsnak /NSB/. A vasas labdarúgó-szakosztályának elnöke, az MLSZ társelnöke volt. 1947 októberében az iparügyi minisztérium politikai államtitkárának nevezték ki.^[8] 1948. március 5-én minisztertanácsi rendelettel létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt. Ennek államtitkári ranggal első elnöke lesz. A MOB elnöke illetve társelnöke 1951 és 1964 között. 1958-ban a Magyar testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökének nevezték ki.^[9] Posztján 1960-ban megerősítették.^[10] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettese és országos tanácsának tagja lett.^[11] Az MLSZ elnöke 1964-től 1970-ig.

Díjai, elismerései

• Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozata (1947)^[12]
• Munka Vörös Zászló érdemrendje (1957)^[13]
• 1975-ben Magyarországon elsőként megkapta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemrendjének bronz fokozatát.^[14]

Tallózás az interneten

• Sulinet-50 éves a Népstadion
• Az 1960-as olimpia rendezési jogának elvesztése^{[halott link]}

Jegyzetek

1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. BnF-források (francia nyelven)
3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
6. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2857/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
7. Hegyi Gyula. Népsport, III. évf. 235. sz. (1957. december 2.) 1. o.
8. Hegyi Gyula - iparügyi államtitkár. Népsport, III. évf. 233. sz. (1957. november 30.) 3. o.
9. Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
10. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
11. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
12. Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. július 26.) 1. o.
13. Hegyi Gyula kitüntetése. Népsport, XIII. évf. 180. sz. (1957. december 12.) 3. o.
14. A NOB érdemrend magyar kitüntetettjei. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 21.)

Források

• Magyar Testnevelés és Sport története. Szerkesztő: Kun László; Sport Kiadó, 1977
• Hegyi Gyula a Netlexikonon^{[halott link]}
• Hegyi Gyula a Nemzeti Sport honlapján
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
• Keleti Ágnes visszaemlékezése
• ORIGO összeállítás az 1956-os olimpiáról

• Olimpiaportál
• Labdarúgásportál